Az akadémikus orvoslás által használt gyógyszerkincs jelentős részének alapja a körülöttünk lévő Természet. Ez nem meglepő, ha belegondolunk, hogy az emberi szervezet mennyire összetett és, hogy a Természet takarékosan működik, azaz az egyszer jól bevált struktúrákat (pl. molekulaszerkezetek és receptorok) több élőlényben is alkalmazni fogja. Jó példa erre az endorfin rendszerünk, mely olyan receptor családot és hormonokat foglal magába, melyekhez hasonló anyagokat „mellesleg” a mákfélék is tartalmaznak, így azok biológiailag aktív hatást fognak kifejteni szervezetünkben.
A gyógyszerkutatást nagyon sokszor vitték előre olyan „véletlen” felfedezések, melyek nélkül híján lennék számos nagy hatású, a mindennapokban is jól használható hatóanyagnak. Ezen történetek mindegyike beleférne a “jó kis esti anekdota” kategóriába, izgalmas és tanulságos sztorik. Elgondolkodtató, hogy vajon még hány hasonló “véletlen” felfedezés várat még magára, s vajon miféle orrunk előtt lévő csodára fog fény derülni, mikor és melyik tudós kap majd a rengeteg erőfeszítése után korszakalkotó sugallatot?
Amikor egy pirulát tart az ember a kezében, a nehezen megjegyezhető nevek és hatóanyagok mellett nem igazán jut idő belegondolni, honnan is jött, mi az eredete. Nem árt emlékeztetnünk magunkat, mert akkor talán legközelebb nem csak egy fehér tablettát fogunk látni a sok közül, hanem emlékezni fogunk a Természet szépségére és harmóniájára is!
Alább néhány növény képe látható, melyek nevét nem lehet elégszer imába foglalni… 😉
Mák (Papaver somniferum)
Morphium és a kábító fájdalomcsillapítók, valamint köhögéscsillapítók és hasfogók
Fehér Fűz (Salix alba)
Acetyl salicilát (legismertebb készítmény az Aszpirin) és az NSAID fájdalomcsillapítók tömkelege
Piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea)
Digitalis típusú szívgyógyszerek szívelégtelenség kezelésére
Koka cserje (Erythloxyium coca)
Cocain és a helyi érzéstelenítők, ritmuszavarra ható gyógyszerek (pl. lidocain)
Máriatövis (Silybum marianum)
Silymarin, melynek májra gyakorolt jótékony hatású készítményei nemcsak drogériákban hozzáférhetők, de súlyos májelégtelenségekben (pl. gyilkos galóca mérgezés) az intenzív osztályokon vénás készítményekben is alkalmaznak
Kínafa (Cinchona officinalis)
Quininum és az antimaláriás szerek máig széles körben használt csoportja
Hóvirág (Galanthus nivalis)
Galanthamin, Alzheimer kórban használható gyógyszer
Kis télizöld (Vinca minor)
Vinpocetin, különböző típusú elbutulásban használható gyógyszer, „agyfényesítő” (a virág jól mutatja, hogyan fognak majd forogni a fejünkben is a “fogaskerekek” 🙂 )
Fogpiszkáló fű (Ammi visnaga)
Amiodaron, egyik leggyakrabban használt gyógyszer ritmus zavarokban
Citrus félék
Hesperidin, vénás elégtelenségben, aranyeres panaszoknál széles körben használt hatóanyag