Kányazsombor (Alliaria petiolata)

Etimológia:

  • Népi nevei: hagymalapu, hagymázfű, fokhagymaszagú fű, angol neve garlic mustard („fokhagymás mustár”)
  • Latin neve: Alliaria = hagymaszerű;
    petiolata = lábacskás, azaz a levelek szárral kapcsolódnak a növény központi szárához
  • Magyar neve: Kánya = sasnál valamivel kisebb ragadozó madár, röpképén jól megfigyelhető, hogy a fecskékhez hasonlóan farka villásan elágazó. Magyarországon a barna kánya és a vörös kánya őshonos. Veszélyeztetett faj.

    Zsombor = bölény. Az európai bölény hajdanán Közép-Európa szerte hatalmas csordákban legelészett, vándorló életmódjával fontos szerepet töltött be az ökoszisztémában. Mára azonban szintén veszélyeztetett fajjá vált.

A kányazsombor neveiből több tanulság is levonható. Fiatal leveleinek jellegzetes íze és illata fokhagymára, mustárra emlékeztet, ami nem kirívó, révén, hogy a keresztesvirágúak családját erősíti (akárcsak pl. a mustár, torma, káposzta, brokkoli, retek, karfiol, karalábé). A család egyik jellegzetessége a kén tartalmú vegyületek termelése, melyek közül a pl. a tiocianátok nagyobb mennyiségben gátolhatják is a pajzsmirigy jód-felvevő képességét (ezen hatás elérésére az egész konyhakert keresztesvirágú állományát le kéne legelnünk, tehát a veszély nem igen fenyeget…). A csípős ízvilág és a kén jelenléte Yang jellegről árulkodnak. 

A másik tanulság a magyar elnevezésben rejlik, mely az ember becsvágyáról ad számot, s jól mutatja, hogy milyen szélsőségekhez vezethet az, ha az ember a Természet fölé képzeli magát, s elfelejti, hogy mi inkább annak részei vagyunk. Amíg a kányát és az európai bölényt majdnem sikerült kipusztítani, addig az Európában őshonos kányazsombort az Amerikai kontinensre behurcolva („jó lesz az mustár pótléknak” – mondta az egyszeri telepes) jelenleg ott invazív fajként van számon tartva, melyet minden elképzelhető módon próbálnak irtani. Hasonlóan, mint nálunk az Amerikából behurcolt parlagfüvet. A kártevőit ugyanis nem vitték magukkal, s az amerikai lepkefajok hernyói, ehhez finnyásak, nemigen kedvelik a „fokhagymás mustár” ízt…

Vörös kánya
Európai bölény

Növénytani tulajdonságok:
Üde erdőkben, patakparti társulásokban, bolygatott, nitrogéndús talajokon terem előszeretettel. Kétnyári növény, mely áprilisban kezd virágozni, akkor, amikor a Tavasz kezdő lökése már megvolt, s a zöld levelek szinte „berobbannak” a Természetbe, friss, üde és dús vegetációt létrehozva. Ez az az időszak, amikor a Kos a Bikába vált át, s lévén ilyenkor virágzik, a növény is magán viseli az említett erők jegyeit (pl. levele vese v. szív alakú, de a levélszél háromszögletűen fogazott; főgyökere a talaj alatt közvetlenül enyhén S alakot vesz; termése kis dárdákhoz hasonló hosszú, ég felé álló becő, míg virága apró és patyolat fehér; gyökerei más növények és gombák fejlődését gátló anyagot bocsát ki, míg levelei számos európai lepkefajnak kedvence, köztük a káposztalepkéé is).

Kedvenc lelőhelyén, egy üde akácos erdőben (háttérben tyúkhúr tenger)

Népi használata:

  • Fertőtlenítő hatása miatt leveleit a bőr és szájnyálkahártya sebeire használták borogatásként és öblögetőként (a fokhagymával ellentétben nem okoz tartós szájszagot 🙂 ). Ekcéma jellegű nedvedző bőrterületekre is használatos.
  • Légúti tünetek esetén gyökere használható, tormához hasonló étkezési-, ill. gyógykrém készíthető belőle, mely külsőleg és belsőleg is alkalmazható. A csípős íz a kínai orvoslás szerint a Tüdőhöz kapcsolható, annak Qi-jét táplálja, valamint szétszóró hatása (gondoljunk csak arra, amikor egy kanál erős tormát beveszünk a szánkba…) segíti a Felszínt a kórokozó külső behatásokkal szemben.
  • Emésztés kapcsán kialakult pangások (pl. puffadás, „megült” az étel a gyomorban) esetén is jól hat. Ez szintén a szelíden szétszórás számlájára írható.
  • Jellegzetes aromája miatt féregűzőként is alkalmazták, főként magját és gyökerét.

Gyógyszerkép (Jan Scholten nyomán):

  • Képtelen kommunikálni nyelvértési problémák miatt (értetlenkedéstől a sensoros aphasiaig)
  • Vonzza a korrupció és a kárhoztatás témája, képtelen kikerülni hatásuk alól
  • Korrupt légkör, melyből nem tud kiszállni, cinkosai ezt nem engedik
  • Képtelen felbontani egy számára kedvezőtlen megegyezést, fél a következményes kigúnyolástól
  • Fizikai tünetei rosszabbodnak a levegőszennyezéstől, erős allergiák
  • Vérmérgezés
  • Hideg és emésztetlenség érzete a gyomorban
  • Kólikát okozó szélgörcsök
  • Köhögés, nehezen felköhöghető tapadós nyálkával
  • Kevés vizelet, ödémák
  • Alsó végtagi fekély

Érdekességek:

  • Az egész növényt megfőzve sárga színező anyagot nyerhetünk (ez mindenképpen a Föld elemre utal)
  • Egy kb. 6000 éves európai agyagtálka tartalmában is sikerült kimutatni jelenlétét, így a legrégebbi fűszernövényként van számon tartva.

Kínai orvoslás:
A fentebbiek alapján következtetéseim:

  • Íz: csípős
  • Tulajdonság: langyos
  • Meridián: Tüdő, Gyomor
  • Erősíti a Yangot; Szétszórja a Szelet a Felszínen; Szétszórja a Gyomor pangását; Megfékezi a Xie-t; Féreghajtó