Az, hogy a természetes, zöld környezet jót tesz az egészségnek közhely. Ám az utóbbi időben a tudomány ezt számokkal is alátámasztotta. A brit tudósok ezúttal hasznos vizsgálatokat végeztek 😉 , s egész Anglia lakosságát figyelembe véve megállapították, hogy a legzöldebb környezetben élők a betondzsungeles lakókhoz képest harmaddal kevesebb eséllyel kerülnek kórházba szív-érrendszeri problémák miatt, továbbá szív-érrendszeri halálozásuk is feleakkora. A kutatások szerint jótékony hatást már néhány utcai fa (sőt, még egy zöld papírlap szemlélése) is mérhetően kifejt, természetesen egy erdei környezet hatása ezeket nagyságrendekkel meghaladja.
A magyarázó okokat kutatva szóba jön a szimpatikus-paraszimpatikus tónus egyensúlya (azaz kevesebb a stressz és több a nyugi), az egészségesebb mikrobiom (megvan a napi természetes „kosz” bevitel a kertből), a tisztább levegő, a csökkent zaj- és fény szennyezettség, a növekvő elégedettség és öröm, illetve a testmozgás mértéke.
A fentebbiek alapján sem meglepő, hogy a mellkas közepén található anahata csakra (avagy szívcsakra) színe a zöld. Ennek a tónusnak a szemlélése tehát jótékonyan hat a fizikai szívünkre, a pránikus szív is leginkább ezt a színt igényli és a Szívben lakó Lelkünket is segíti egyensúlyba hozni, hogy a görcsöktől kilazultan megélhessük a boldogságot.
Gondozzuk hát növényeinket szeretettel és tavasszal Te is ültess egy fát a világnak!
Ha megállunk egy pillanatra és körbenézünk a világban, környezetünkben, végigtekintünk napi teendőinken, megpróbálunk csendben gondolatainkba mélyedni, akkor sokunknak hasonló érzése támadhat, éspedig, hogy világunk egy felgyorsult ritmust követ. Legtöbbünk vagy az árral úszva élvezi a sebességet, felszínes örömökben igyekezve túlélni a mindennapokat, vagy elszenvedi ezt a hajszolt ütemet. Nehéz megfogni, hogyan alakult ki ez a jelenség. Talán az iparosodás kora adott ennek lendületet, köze lehet a globális információcserék mérhetetlen áradatához, a termelés és fogyasztás gerjesztette szüntelen mókuskerékhez, a világítási technológiák által kiterjesztett nappalokhoz, vagy egyéb tényezőkhöz. Az élet nonstop zajlik. Minden nap rengeteg behatás ér minket reklámok, telefonok, filmek, rádió, munkahelyi elvárások, vagy csak éppen a tömegközlekedés révén, s csak kapkodjuk a fejünket, próbálva úrrá lenni a katyvaszon, hogy egy kicsit igazán „élhessünk” is aznap, igazi értelmet és igazi értéket adva a hétköznapoknak. Sajnos a fentebbi tényezők miatt, hacsak nem figyelünk oda tudatosan, könnyen érezhetjük azt, hogy valami nem teljes az életünkben. Enyhébb esetekben azt mondjuk, hogy stresszes az életünk, „zizik” vagyunk. Előrehaladottabb esetekben nincsen időnk magunkra és a helytelen életmód különféle pszichés, energetikai, majd fizikai bajokhoz vezethet. Jó lenne találni egy olyan ritmust, amely visszavezet ahhoz az „aktív boldogság” érzéshez, melyet jó esetben gyermekkorunkban már átéltük. Ezt a természetes ütemet magunkban kell keresni. Ott van mélyen bennünk, próbál érvényre jutni, de halk, lágy ritmusát könnyen elnyomhatja a mindennapok dübörgése.
A hagyományos kínai orvoslás úgy tartja, hogy az ember központja a Szív. A Szív, melynek lüktetése a legutolsó porcikánkig eljut, fizikai és lelki értelemben egyaránt. Ő a Császár, aki szeretetteljesen közvetíti az ideális Égi világot az emberek felé, hogy az Állam minden egyes tagja megkapja azt a táplálékot és kihívást, mely fejlődéséhez szükséges. Fizikai szinten ez azt jelenti, hogy a Szív által keringtetett Vér minden egyes sejtünket táplálja, melegíti, hogy az a rá szabott feladatát maradéktalanul teljesíthesse. Lelki szinten pedig azt jelenti, hogy érzéseink és gondolataink mögött ott van az a valami, az a mozgatórugó, melyből inspirációinkat, lelki erőnket merítjük, s amely mindig a Természettel összhangban a helyes útra igyekszik terelni. Számos hasonló kapcsolatról tanítanak a kínai orvoslással foglalkozó Klasszikusok, sőt a betegségeket egyes részeink között elromlott kapcsolat, azaz elakadt keringés rovására írják. A keringésbe a vér, a testnedvek, a nyirok, életfunkcióink, energiáink, sőt gondolataink és érzelmeink áramlatait is beleértjük. Az akupunktúra során a keringést az akupunktúrás pontok segítségével igyekszünk helyreállítani, azok vékony tűvel való szúrásával, melegítésével, köpölyözésével, vagy egyéb módon való stimulálásával segíthetünk helyes mederbe terelni az áramlatokat, feloldani a blokkokat, újra összekötni azt, ami elveszett. A hatás pedig egyaránt jelentkezhet fizikai szinten (pl. elmúlik a fájdalom, begyógyul egy krónikus seb), energetikai szinten (pl. újra kipihenten ébredünk, elmúlik a fázósság), lelki szinten (pl. hosszas töprengés után végre tudunk dönteni) és szellemi szinten (pl. új inspirációt nyerünk életünkhöz). Néhány beszúrt tű nem fogja helyettünk megoldani az életünket, de előmozdíthatja az ehhez szükséges folyamatokat. Térképet adhat a kezünkbe, hogy megleljük a kiutat a labirintusból, egészségesek és boldogok lehessünk.