Category: Gyógynövény

A viszketésről

Posted on by hardy.vajk

Avagy: “Az ember megtanul ott viszketni, ahol vakarózni is tud” – Ernest Bramah

Az alábbi cikkhez Giovanni Maciocia blogján elérhető irománya szolgált alapul (https://giovanni-maciocia.com/itching/).
A viszketés egy olyan tünet, mely számos kórképhez és kórmintához kapcsolható.
A főbb kórformák a következők (a vastagon szedettek a leggyakoribbak):
– Hőség
– Külső Szél
– Szél a Bőrben
– Nedvesség
– Vérhiány
– Toxikus
– Alkohol
– Belső Szél
– Po lélekrész zavara

Mindegyik kórformához G. Maciocia néhány pontot is javasol a kezeléshez, de azt kihangsúlyozza, hogy a pontkombinációt az adott egyén aktuális állapotához és egyéb tüneteihez mérten kell tovább alakítani. Egy gyakran javasolt extra pont a ‘Bai Chong Wo’, melynek jelentése: Száz rovar fészke, ez egyértelműen utal legfőbb indikációjára, az erős viszketegségre. Szintén gyakran javasolt pont a Sz7 (Shen Men, Lélek Kapuja), melynek használatához szintén nem férhet kétség, ha elolvassuk a fentebbi, mottóként szereplő alcímet.

Hőség:
A viszketés Hőség esetén vörös, papulosus bőrkiütésekkel társul. Tipikus példája a herpesz.
A nyelv megtekintésekor a nyelvtest vörös, sárga lepedékkel borított, valamint vörös pöttyök is sokszor jelentkeznek rajta.
Akupunktúra: VaB11 (Qu Chi), L10 (Xue Hai), SzB9 (Zhong Chong), M2 (Xing Jian), Sz7 (Shen Men)

Külső Szél:
A Külső Szél elsősorban a torok, orr és fül viszketését okozza. Tipikus példája a szénanátha.
Akupunktúra: H12 (Feng Men), 3M5 (Wai Guan), T7 (Lie Que), VaB4 (He Gu)

Szél a Bőrben:
Ez a kórkép arra az állapotra utal, amikor a Szél sem a Külsőben, sem a Belsőben nincs, hanem a kettő között van elakadva, mégis közelebb a Külsőhöz. A Szél innen a Külső, vagy a Belső felé haladhat a későbbiekben. A Szél a bőrbetegségek egyik fő kórokozója. Ilyenkor a tünetek az egész testet érintik, vagy vándorol egyik helyről a másikra. Az egy helyre lokalizálódó és onnan nem mozduló viszketést nem Szél okozza. Tipikus példája a csalánkiütés (urticaria), valamint bizonyos fajta ekcémák, illetve az övsömör viszketéssel járó formája is. Egy másik jellegzetessége lehet ennek a kórformának, hogy látványra egyáltalán nem látszik semmi sem a bőrön, csak a viszketés érzése van jelen.
Akupunktúra: E31 (Feng Shi), 3M6 (Zhi Gou), M3 (Tai Chong), Sz7 (Shen Men), Bai Chong Wo

Nedvesség:
Egyik fő jellegzetessége, hogy a viszketés egy testrészt érint, valamint papulák és hólyagocskák kísérik. Tipikus példái a genitális viszketések különböző formái, mint pl. a genitális herpesz (ez nem meglepő, hiszen a Nedvesség a hajlatokban könnyen gyűlik össze). Gyakran társul Hőséggel, ilyenkor a viszketés kifejezetté, elviselhetetlenné válik, a páciens gyakran véresre vakarja magát. Ennek típusos példája lehet a nedvedzéssel járó ekcéma, mely esetében a viszketés csillapítása nem csak a kellemetlen érzés miatt fontos, hanem azért is, mert a sérülékenyebb bőr folytonos vakarása általában csak ront a helyzeten.
Akupunktúra: Ren9 (Shui Fen), Ren5 (Shi Men), H22 (San Jiao Shu), L9 (Yin Ling Quan), Sz7 (Shen Men), Bai Chong Wo

Vérhiány:
Ebben az esetben a viszketés generalizált. Sokszor nincsen kirívó bőrjelenség, ha van is, az inkább száraz, hámló tüneteket mutat, gyakran kíséri hajhullás, valamint a körmök érintettsége. Tipikus példája a hámló psoriasis és a krónikus ekcémák.
Akupunktúra: M8 (Qu Quan), Ren4 (Guan Yuan), Gy36 (Zu San Li), L6 (San Yin Jiao), Sz7 (Shen Men)

Toxikus:
Toxinok okozta viszketés esetén a tünetek hirtelen, gyorsan fejlődnek ki, gyakran kíséri erosio, papula és bulla (nagyobb hólyag). Tipikus példája a kontakt dermatitis. Hőséggel társulva veszélyes állapot alakulhat ki, ilyen pl. a bullosus orbánc.
Akupunktúra: H40 (Wei Zhong), L10 (Xue Hai)

Alkohol:
Az alkohol okozta bőrviszketés leginkább azoknál jelentkezik, akik nem szoktak rendszeresen alkoholt inni, csak néha-néha. (Saját tapasztalatom, hogy leginkább Vese Yin hiányos állapotban jelentkezik, ahol az alkohol tüzes természete könnyen alakul Hőséggé, mely utat keresve magának a bőr és a felsőbb testfél, vagy az ‘öt szív’ felé illan el viszketést és kipirulást okozva)

Belső Szél:
Ezt a fajta viszketést a bőr pikkelyes, lemezes hámlása jellemezheti.
Akupunktúra: Szél pontok (E31 (Feng Shi), H12 (Feng Men), E20 (Feng Chi), Du-6 (Feng Fu), 3M17 (Yi Feng)) (valamint a Vér kezelésére szolgáló pontok)

Po lélekrész érintettsége:
A Po a fizikai testhez kapcsolható lélekrész, mely a Tüdőben lakozik. A hagyományok szerint a Hun lélekrésszel van párhuzamba állítva, mely a Májban lakik. A Po Yin és halálkor a testtel maradva elenyészik, a Hun Yang és halál után a Shent kíséri (legalábbis egy darabig).

Zhang Jie Bin mondja: “A Po képes a mozgásra és mindenféle dolgot végez, s ténykedésekor előfordul, hogy fájdalmat és viszketést kelt”
A Po felelős az érzékelésért, így a viszketés érzetéért is, s a bőrrel emiatt is szoros kapcsolatban áll. Így G. Maciocia viszketés esetén sokszor használta a T7 (Lie Que) pontot is.

Gyógynövények, melyek kiűzik a Szelet bőrbetegségek esetén
Fang Feng Radix Saposhnikoviae
Jing Jie Herba Schizonepetae
Chan Tui Periostracum Cicadae
Cang Er Zi Fructus Xanthii
Bo He Herba Menthae haplocalycis
Niu Bang Zi Fructus Arctii

Gyógynövények, melyek enyhítik a viszketést
Chan Tui Periostracum Cicadae
Ku Shen Radix Sophorae flavescentis
She Chuang Zi Fructus Cnidii
Xu Chang Qing Radix Cynanchi paniculati

Hóvirág (Galanthus nivalis)

Posted on by hardy.vajk

Etimológia

  • Népi nevei:
    – márciusi virág, Gergely-napi virág (a julianus naptárban ezidő tájékára esett a tavaszi nap-éj egyenlőség),
    – árvavirág
    – hócsepp (az angol neve snowdrop)
    – fehér tavaszika, hagymás fehér viola (Leucoium bulbosum praecox, mégpedig a minus, a hasonló megjelenésű és gyógyhatású tavaszi tőzike a maius)
    – kacsabiri (Beregben úgy tartják, hogy a házba bevíve a virágot, nem kel ki a kiskacsa a tojásból, a „biri-biri” kacsa hívogató szó)
    – fehér kankós (azaz kampós, bókoló virága miatt)
    – szunnyadó
    – gócsé és gyolcsinka (gócs, ill. gyolcs szavunkból, mely finom, fehér vásznat jelent)
    – tejvirág, hóízvirág, havadi
    – kígyóhagyma (a fiókhagymák által kialakított kusza, kígyószerűen ölelkező szárak miatt)
    – szamárlapú és lókörömfű (először kibújó, kocsányt védő, két felfelé ágaskodó levél alakja miatt)
    – nyakaszakadt lickus, görbe szuka, hófehérke
  • Latin/görög neve: Gala = tej, Anthos = virág. A növény legfeltűnőbb tulajdonságára, a virág tejfehér színére vonatkozik. Nivalis = hófödte terület, hóban termő

Növénytani tulajdonságok

A hóvirág az amarilliszfélék családjába tartozik, ide tartozó rokona többek között a nárcisz, a tőzike, és a vetővirág is. Egyik közös jellemzőjük a növényi alkaloid tartalmuk, melyek az emberi szervezetre különleges, specifikus hatást fejtenek ki. A hóvirág legismertebb alkaloidja a galanthamin, melynek Alzheimer kórban való jótékony hatása miatt szintetikus változatát is előállítják, és vényre kapható gyógyszerként hozzák forgalomba.

Üde, nedves, hegyes-dombos vidékeken, lomblevelű erdőkben, patakmentén kereshetjük legnagyobb sikerrel, februártól március végéig virágzik, gyakran a hótakaróból kandikál elő. Fontos tudni, hogy egyrészt a növény bírja a fagyot, sőt 10 C° felett virágai már elhervadnak, másrészt pedig egyes leírások szerint (melyet a növény körül szinte mindig megjelenő hómentes terület is megerősít) az előtörő növény kevés hőt termelve megolvasztja a környező havat, így a hó sem okozhat neki akadályt. A virágos szárat védő két levele dárdaszerűen tör felfelé. Mindezen tulajdonságai egyértelműen jelzik előtörekvési szándékát, a Tavasz és a Fa elem kirobbanó erejét, melyet sem fagy, sem a sötétség nem gátolhat meg. Virágzásának időszaka a kínai holdújévre esik, valamint a Nap éves útján a Halak Kosba való átmenetelére is. Az előző év ciklusa a végső fázisba érkezett, a végső következtetések levonódtak, a tiszta tapasztalat és a fény megszületett, pihent, előkészült, s most itt az idő, hogy egy új ciklus kiindulása lehessen, s elinduljon a Tavasz, az újjászületés.

Virága bimbóként felfelé törekvő, majd bókoló, patyolatfehér, párta 2×3 lepellevélből áll. A növény irányultsága a mindenen (fagyon és sötéten is) áthatoló, gyors felfelé törekvés, majd a bókoló, törékeny virágai jelzik, hogy az elszántság mellett gyöngédség, tisztaság, finomság is bőségesen szorult a növénykébe.

Háromrekeszű toktermése fehér színű magokat rejt, melyek hangyacsalogató bevonattal rendelkeznek, s a magok széthordásában a hangyák sokat is segédkeznek. Mindezen tulajdonságai a termékeny földdel, valamint tagoltsága a hármas számmal hozzák analógiába.

Népi használat

Leginkább eredeti hazájában, a Kaukázusban maradtak fent népi felhasználására vonatkozó leírások, járványos gyermekbénulás (polyomyelitis) után kialakuló szubakut és kései bénulásos tünetek megelőzésére és kezelésére, valamint fejfájásra bedörzsölőszerként használták. Kimerültség, kimaradó havi ciklus megindítására és időskori remegés (tremor) esetére is fellelhetők régebbi receptjei.

Modern használat

Galanthamin kivonata demencia (főleg Alzheimer típusú) ellen használatos, valamint korábban használták izomrelaxánsok hatásának függesztésére és neuropathiás fájdalmak kezelésére is.

Gyógyszerkép

  • Mentális kép: félelem, hisztéria, sikoly, igényli a védelmet és a társaságot; szépség fontossága, szép, ruhák, csinos smink; régi, megrögzött szokások rabja, nem tud tovább lépni; a komfort zónából való kilépés; alvás közben féléber, nyugtalan, szorongó állapot; félelem miatt nyugtalan, reszket; döntésképtelen, inkább alszik, hogy ne kelljen a problémával foglalkoznia; félelem a macskáktól, macskaféléktől és kísértetektől
  • Általános: nem szereti a krumplit és a hagymát; meleg a tüneteit rontja; mosakodás a tüneteit javítja
  • Testi tünetek: krónikus fáradtság szindróma; neuralgiák; myasthenia gravis; izom-ideg bántalmak; agyvérzés okozta megnémulás; postpolyo bénulás; ájulásos rosszullét („süllyedés” érzéssel); tompa fejfájás; száraz torokfájás; pulzusa gyenge, kifejezetten irreguláris és gyors; erős szívdobogás érzete; alacsony vérnyomás, kéthegyű billentyű elégtelensége, szívizom gyulladás; hányinger, véres-fekete széklet

Érdekességek

  • erdélyi-havasalföldi legenda szerint a hóvirág annak a Hősnek a véréből született, aki a Nap megmentésére sietett, mikor azt a Tél fogságba ejtette.
  • balkáni és román tavaszváró népi ünnep a Martisor („Kis Március”), mely ünnep során fehér és vörös színekkel jelzik a közelgő tavasz termékenységét és tisztaságát, valamint hóvirágokkal díszítenek.
  • keresztény kultúrkörökben Szűz Mária tisztaságához, s a Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepéhez kapcsolták, ahol a megszentelt tűzzel való kapcsolatunk megújítása, a megszentelt tűz otthonunkba vitele történik
  • a görög mitológiában Odüsszeusz ezt a növényt kapja meg Hermésztől ellenszerül Kirké bolondító varázsitala ellen. Perszephonéhoz társították, aki hóvirágszőnyegen érkezett meg az alvilágból, elhozva ezzel is a Tavaszt. Mivel élet és halál küszöbét jelezte, a viktoriánus korban számos negatív babonát is társítottak a hóvirághoz.
  • Hófehérke története számos átfedést mutat a fentebbiekkel (pl. kihulló vérből született, törékenység, tisztaság, szépség, föld elemhez kapcsolható segítők, tetszhalál állapota, végül eljön a Hős/Kos Mars, stb.), az eredeti mese elolvasása közelebb vihet a hóvirág esszenciájának megértéséhez.
Természeti szellemek
Hófehérke és a hét törpe
Persephoné
Martisor

Kínai orvoslás
A fentebbiekből adódóan a hóvirág magában hordozza a Fa megmozgató erejét, melyhez azonban használnia kell az addig megszerzett és letisztult erőket, többek között a tiszta Vért is! Ha ez sikerül, akkor nem voltak hiábavalók a korábbi ciklusok és a Tavasz kellőképpen erős és üde lesz egy új kezdethez. Mindezek alapján:

  • Íz: csípős
  • Tulajdonság: Meleg
  • Meridián: Szív, Vese, Máj, Epehólyag
  • Mozgatja a Qi-t és a Vért (túlzásba víve Szél-Forróságot kelt)
  • Táplálja a Vért és az Esszenciát

Gyógyszer a Természetből

Posted on by hardy.vajk

Az akadémikus orvoslás által használt gyógyszerkincs jelentős részének alapja a körülöttünk lévő Természet. Ez nem meglepő, ha belegondolunk, hogy az emberi szervezet mennyire összetett és, hogy a Természet takarékosan működik, azaz az egyszer jól bevált struktúrákat (pl. molekulaszerkezetek és receptorok) több élőlényben is alkalmazni fogja. Jó példa erre az endorfin rendszerünk, mely olyan receptor családot és hormonokat foglal magába, melyekhez hasonló anyagokat „mellesleg” a mákfélék is tartalmaznak, így azok biológiailag aktív hatást fognak kifejteni szervezetünkben.

A gyógyszerkutatást nagyon sokszor vitték előre olyan „véletlen” felfedezések, melyek nélkül híján lennék számos nagy hatású, a mindennapokban is jól használható hatóanyagnak. Ezen történetek mindegyike beleférne a “jó kis esti anekdota” kategóriába, izgalmas és tanulságos sztorik. Elgondolkodtató, hogy vajon még hány hasonló “véletlen” felfedezés várat még magára, s vajon miféle orrunk előtt lévő csodára fog fény derülni, mikor és melyik tudós kap majd a rengeteg erőfeszítése után korszakalkotó sugallatot?

Amikor egy pirulát tart az ember a kezében, a nehezen megjegyezhető nevek és hatóanyagok mellett nem igazán jut idő belegondolni, honnan is jött, mi az eredete. Nem árt emlékeztetnünk magunkat, mert akkor talán legközelebb nem csak egy fehér tablettát fogunk látni a sok közül, hanem emlékezni fogunk a Természet szépségére és harmóniájára is!

Alább néhány növény képe látható, melyek nevét nem lehet elégszer imába foglalni… 😉

Mák (Papaver somniferum)

Morphium és a kábító fájdalomcsillapítók, valamint köhögéscsillapítók és hasfogók

Fehér Fűz (Salix alba)

Acetyl salicilát (legismertebb készítmény az Aszpirin) és az NSAID fájdalomcsillapítók tömkelege

Piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea)

Digitalis típusú szívgyógyszerek szívelégtelenség kezelésére

Koka cserje (Erythloxyium coca)

Cocain és a helyi érzéstelenítők, ritmuszavarra ható gyógyszerek (pl. lidocain)

Máriatövis (Silybum marianum)

Silymarin, melynek májra gyakorolt jótékony hatású készítményei nemcsak drogériákban hozzáférhetők, de súlyos májelégtelenségekben (pl. gyilkos galóca mérgezés) az intenzív osztályokon vénás készítményekben is alkalmaznak

Kínafa (Cinchona officinalis)

Quininum és az antimaláriás szerek máig széles körben használt csoportja

Hóvirág (Galanthus nivalis)

Galanthamin, Alzheimer kórban használható gyógyszer

Kis télizöld (Vinca minor)

Vinpocetin, különböző típusú elbutulásban használható gyógyszer, „agyfényesítő” (a virág jól mutatja, hogyan fognak majd forogni a fejünkben is a “fogaskerekek” 🙂 )

Fogpiszkáló fű (Ammi visnaga)

Amiodaron, egyik leggyakrabban használt gyógyszer ritmus zavarokban

Citrus félék

Hesperidin, vénás elégtelenségben, aranyeres panaszoknál széles körben használt hatóanyag

Kányazsombor (Alliaria petiolata)

Posted on by hardy.vajk

Etimológia:

  • Népi nevei: hagymalapu, hagymázfű, fokhagymaszagú fű, angol neve garlic mustard („fokhagymás mustár”)
  • Latin neve: Alliaria = hagymaszerű;
    petiolata = lábacskás, azaz a levelek szárral kapcsolódnak a növény központi szárához
  • Magyar neve: Kánya = sasnál valamivel kisebb ragadozó madár, röpképén jól megfigyelhető, hogy a fecskékhez hasonlóan farka villásan elágazó. Magyarországon a barna kánya és a vörös kánya őshonos. Veszélyeztetett faj.

    Zsombor = bölény. Az európai bölény hajdanán Közép-Európa szerte hatalmas csordákban legelészett, vándorló életmódjával fontos szerepet töltött be az ökoszisztémában. Mára azonban szintén veszélyeztetett fajjá vált.

A kányazsombor neveiből több tanulság is levonható. Fiatal leveleinek jellegzetes íze és illata fokhagymára, mustárra emlékeztet, ami nem kirívó, révén, hogy a keresztesvirágúak családját erősíti (akárcsak pl. a mustár, torma, káposzta, brokkoli, retek, karfiol, karalábé). A család egyik jellegzetessége a kén tartalmú vegyületek termelése, melyek közül a pl. a tiocianátok nagyobb mennyiségben gátolhatják is a pajzsmirigy jód-felvevő képességét (ezen hatás elérésére az egész konyhakert keresztesvirágú állományát le kéne legelnünk, tehát a veszély nem igen fenyeget…). A csípős ízvilág és a kén jelenléte Yang jellegről árulkodnak. 

A másik tanulság a magyar elnevezésben rejlik, mely az ember becsvágyáról ad számot, s jól mutatja, hogy milyen szélsőségekhez vezethet az, ha az ember a Természet fölé képzeli magát, s elfelejti, hogy mi inkább annak részei vagyunk. Amíg a kányát és az európai bölényt majdnem sikerült kipusztítani, addig az Európában őshonos kányazsombort az Amerikai kontinensre behurcolva („jó lesz az mustár pótléknak” – mondta az egyszeri telepes) jelenleg ott invazív fajként van számon tartva, melyet minden elképzelhető módon próbálnak irtani. Hasonlóan, mint nálunk az Amerikából behurcolt parlagfüvet. A kártevőit ugyanis nem vitték magukkal, s az amerikai lepkefajok hernyói, ehhez finnyásak, nemigen kedvelik a „fokhagymás mustár” ízt…

Vörös kánya
Európai bölény

Növénytani tulajdonságok:
Üde erdőkben, patakparti társulásokban, bolygatott, nitrogéndús talajokon terem előszeretettel. Kétnyári növény, mely áprilisban kezd virágozni, akkor, amikor a Tavasz kezdő lökése már megvolt, s a zöld levelek szinte „berobbannak” a Természetbe, friss, üde és dús vegetációt létrehozva. Ez az az időszak, amikor a Kos a Bikába vált át, s lévén ilyenkor virágzik, a növény is magán viseli az említett erők jegyeit (pl. levele vese v. szív alakú, de a levélszél háromszögletűen fogazott; főgyökere a talaj alatt közvetlenül enyhén S alakot vesz; termése kis dárdákhoz hasonló hosszú, ég felé álló becő, míg virága apró és patyolat fehér; gyökerei más növények és gombák fejlődését gátló anyagot bocsát ki, míg levelei számos európai lepkefajnak kedvence, köztük a káposztalepkéé is).

Kedvenc lelőhelyén, egy üde akácos erdőben (háttérben tyúkhúr tenger)

Népi használata:

  • Fertőtlenítő hatása miatt leveleit a bőr és szájnyálkahártya sebeire használták borogatásként és öblögetőként (a fokhagymával ellentétben nem okoz tartós szájszagot 🙂 ). Ekcéma jellegű nedvedző bőrterületekre is használatos.
  • Légúti tünetek esetén gyökere használható, tormához hasonló étkezési-, ill. gyógykrém készíthető belőle, mely külsőleg és belsőleg is alkalmazható. A csípős íz a kínai orvoslás szerint a Tüdőhöz kapcsolható, annak Qi-jét táplálja, valamint szétszóró hatása (gondoljunk csak arra, amikor egy kanál erős tormát beveszünk a szánkba…) segíti a Felszínt a kórokozó külső behatásokkal szemben.
  • Emésztés kapcsán kialakult pangások (pl. puffadás, „megült” az étel a gyomorban) esetén is jól hat. Ez szintén a szelíden szétszórás számlájára írható.
  • Jellegzetes aromája miatt féregűzőként is alkalmazták, főként magját és gyökerét.

Gyógyszerkép (Jan Scholten nyomán):

  • Képtelen kommunikálni nyelvértési problémák miatt (értetlenkedéstől a sensoros aphasiaig)
  • Vonzza a korrupció és a kárhoztatás témája, képtelen kikerülni hatásuk alól
  • Korrupt légkör, melyből nem tud kiszállni, cinkosai ezt nem engedik
  • Képtelen felbontani egy számára kedvezőtlen megegyezést, fél a következményes kigúnyolástól
  • Fizikai tünetei rosszabbodnak a levegőszennyezéstől, erős allergiák
  • Vérmérgezés
  • Hideg és emésztetlenség érzete a gyomorban
  • Kólikát okozó szélgörcsök
  • Köhögés, nehezen felköhöghető tapadós nyálkával
  • Kevés vizelet, ödémák
  • Alsó végtagi fekély

Érdekességek:

  • Az egész növényt megfőzve sárga színező anyagot nyerhetünk (ez mindenképpen a Föld elemre utal)
  • Egy kb. 6000 éves európai agyagtálka tartalmában is sikerült kimutatni jelenlétét, így a legrégebbi fűszernövényként van számon tartva.

Kínai orvoslás:
A fentebbiek alapján következtetéseim:

  • Íz: csípős
  • Tulajdonság: langyos
  • Meridián: Tüdő, Gyomor
  • Erősíti a Yangot; Szétszórja a Szelet a Felszínen; Szétszórja a Gyomor pangását; Megfékezi a Xie-t; Féreghajtó