A magyar népi orvoslás és az akupunktúra II.

Magyar Népi Orvoslás = MNO
Kínai Orvoslás =KO
A népi orvoslásban vezérfonálként Dr. Oláh Andor munkáit vettem alapul.

A Magyar Népi Orvoslás didaktikus szempontú vizsgálata során két nagy csoportba sorolhatjuk a betegségeket okozó tényezőket: fizikai kórokok és metafizikai kórokok.

A fizikai kórokozók: – tisztátalan Vér („megtört Vér”, „sárvér”, „öreg Vér”)
                               – rossz emésztés („gyenge a gyomra”)
                               – megerőltetés
                               – csömör
                               – férgek (beleértve a senyvesztő állapotokat is („féreg rágja”))
                               – kihűlés, meghűlés, hideg láb,
                               – sérülések

Metafizikai kórokozók: – ijedés
                                    – bánat
                                    – megkívánás
                                    – rontás, átok
                                    – szemmel verés
                                    – Szél             

  • „A jó gyomor mindent megőröl!” – A magyar népi hagyományok szerint, ha az embernek jó a gyomra, akkor a betegségek elkerülik. A KO szerint a Gyomor-Lép szervek az emésztésért és a Szerzett javainkért felelősek. A Föld elemhez és a Központhoz tartoznak. Egy jól működő Gyomor szinte bármit megemészt, amit belerakunk („még a vasszöget is”), azonban ha hosszabb ideig etetjük szeméttel (pl. finomított ételek, adalékanyagok, tartósítószerek), úgy előbb-utóbb kimerül, s akkor már hiába próbáljuk kímélni, nem lesz egyszerű dolgunk, hiszen a Központunkat kell újra egyensúlyba hoznunk. Sajnos ez manapság nagyon gyakori jelenség, s az sem véletlen, hogy akupunktőrként a Földhöz tartozó szerv Föld pontját olyan gyakran kezeljük (Gy36 – Zu San Li).
  • A MNO egyik szóhasználata a „sárvér”, mely ödémákat, duzzanatokat, rheumatikus panaszokat, csomókat, sárgaságot is jelöl. A KO fogalomrendszerében leginkább a Nedvességgel azonosítható.
  • A Szélről a MNO így vélekedik:
    – mint kórokozó: minden betegség oka („szépaszonyok fújása”, „szélférgek a levegőben”, „szélütés”) – a KO nagyjából ugyanezt állítja, ha a külső eredetű megbetegedésekről van szó: a Szél az, amelyik a 6 Külső Ártás (Szél, Hőség, Kánikula, Nedvesség, Szárazság, Hideg) közül a legkönnyebben okoz betegséget, illetve megkönnyíti a többi kórtényező számára a szervezetbe való bejutást.
    – mint minden jelenség hátterében álló mozgató erő a keleti Qi fogalmához hasonló
    – jelentheti a Lelket, mely folyamatosan ki van téve a különböző pszichés széljárásoknak, áramlatoknak
  • A betegségek fő lelki okai a MNO szerint a bánat, az őrlődés, az ijedés, a megkívánás és a rontás/átok. Mindez jól párhuzamba vonható a KO yin szerveihez tartozó fő érzelmekkel az alábbi táblázat szerint. Az adott érzelem túlzása a hozzá tartozó Szervet meríti, gyengíti. Hasonlóan kóros az érzelmek elfojtása, nem megfelelő megélése is.
  • A MNO jól ismeri betegség okként a megerőltetést, mely az életvitelszerű, erős fizikai, illetve monoton igénybevételt jelenti (robotolás látástól vakulásig, aratási munkák, földmunkák, stb.). A kórtényező miatt a beteg gyakran „megtörtnek”, „összetörtnek”, kifejezetten fáradtnak érzi magát egyéb tünetei mellett. A KO-ban is gyakori kórtényezőt Lao-nak hívják, mely túlhajszoltságnak, terheltségnek fordítható, s életerőnk legtöbb aspektusát (Esszencia, Yin, Yang, Vér, Qi, stb.) erősen lemeríti. Pl. élsportolóknál nemegyszer előfordul, hogy a versenyszerű életvitel miatt sok Yang kerül felhasználásra, mely miatt a versenyévek utáni időszakban Vese Yang hiányos állapot alakul ki.
  • A MNO-ban szintén gyakori kórság a „csömör”, mely jelentheti az emésztőrendszer enyhébb-súlyosabb megrekedését, de tágabb értelemben egyéb pangásos megbetegedéseket is jelezhet. A KO-ban a Pangás szintén dobogós helyen áll a kóros állapotokat illetően. A MNO a csömörre többek között sós-ecetes kenést ajánl, melynek a KO is puhító és oszlató hatást tulajdonít. Ráadásul a MNO a fájdalmakra is sokszor sós-ecetes kenést ajánl, a fájdalom a KO szerint nem más, mint Pangás.
  • A „hűlés” és a „hideg láb” fontos kezelendő állapot a MNO szerint és gyakori diagnosztikus tényező a KO-ban is, mely többek között a Vese, ill. a Lép Yang hiányára utalhat. Egyik a veleszületett, a másik a szerzett javaink forrása, így a hideg láb komolyan veendő. A megfelelő keringés helyreállítása végett ált. melegítést igényel (pl. meleg lábfürdők, meleg sóra állni, moxa, stb.).

(folyt. köv.)