A magyar népi orvoslás és az akupunktúra III.

Magyar Népi Orvoslás = MNO
Kínai Orvoslás = KO

  • A magyar népi szóhasználatban az erek nemcsak vérereket, hanem az ínakat is jelöli. A KO-ban az ínak a Máj, az erek pedig a Szívburok uralma alatt állnak, mindkettő a Jue Yin szintje, mely többek között ezek puhaságát/keménységét szabályozza (pl. izomtónus, vérnyomás).
  • A MNO „Tudós emberei” (=népi gyógyítók) nem ismertek reménytelen esetet. A KO-ban nincs olyan tünet, melyre ne lehetne rámozdulni néhány tűvel, legalább enyhítve (vagy akár meg is szüntetve) a panaszokat. Legyen akár nyelvzsibbadás, égő érzetek, üresség érzet, fejfájás „mintha lötyögne az agyam” érzet, vagy bármi más, ezek mind jól magyarázhatók és ezáltal kezelhetőek is!
  • A köldökpulzus vizsgálata a MNO-ban is ismert: ha nincs középen, az a gyomor „elcsúszását” (=szimádra, mádra) jelenti, s kenéssel kell visszarakni a helyére (ez nyilvánvalóan nem a gyomorcsuszamlást, illetve rekeszsérvet jelenti, hanem egy funkcionális kórállapotot). A KO-ban is ismert a köldökpulzus, melynek központosítása több akupunktőr gyakorlatában az első teendők között szerepel. A Gyomor és a Központ azonos analógiához tartoznak.
  • A MNO-ban a köpölyözés gyakori helye a „nyakcsiga”, mely a sokszor prominensen kiálló 7. nyakcsigolyát  (C7) jelenti. Az MNO szerint itt „megfordul az összes vér”, ezért vértolulásnál jól használható. A C7 tövisnyúlványa alatt található Du14 (Da Zhui), mely az összes yang csatorna találkozási helye, így a Yangok befolyásolhatók általa hathatósan.
  • Ami pedig a gyökereket illet, mind a KO, mind a MNO sok tekintetben humorális orvoslás, ahol a különböző nedvek – akár megnyilvánult nedv, akár finomabb szubsztancia – keringésén alapul az élettan/kórélettan.

Végezetül néhány megszívlelendő idézet különböző etnographiai gyűjtésekből:

„Ami elrontja, meggyógyítja!”

„A tudós emberekben bíztak… (az okleveles orvosokkal szemben), mert azok nem ismertek reménytelen esetet!”

„Az indián orvoslással megvalósulhat, hogy a gyógyulás mellett a beteg jobb emberré is váljon!”

„Mikor mennyei orvosra van szükség, akkor földi orvos nem gyógyítja meg!”

„Nem kell míreg, mentsük a lelket, nehogy meghaljanak a kezünk alatt!”

„Nem jól laktam, csak megelégedtem…”

Kedves Olvasó!
Ha ismersz hasonló, népi orvoslással kapcsolatos bölcsességet, úgy szívesen vesszük, ha megosztod velünk egy hozzászólás formájában alább!

A magyar népi orvoslás és az akupunktúra II.

Magyar Népi Orvoslás = MNO
Kínai Orvoslás =KO
A népi orvoslásban vezérfonálként Dr. Oláh Andor munkáit vettem alapul.

A Magyar Népi Orvoslás didaktikus szempontú vizsgálata során két nagy csoportba sorolhatjuk a betegségeket okozó tényezőket: fizikai kórokok és metafizikai kórokok.

A fizikai kórokozók: – tisztátalan Vér („megtört Vér”, „sárvér”, „öreg Vér”)
                               – rossz emésztés („gyenge a gyomra”)
                               – megerőltetés
                               – csömör
                               – férgek (beleértve a senyvesztő állapotokat is („féreg rágja”))
                               – kihűlés, meghűlés, hideg láb,
                               – sérülések

Metafizikai kórokozók: – ijedés
                                    – bánat
                                    – megkívánás
                                    – rontás, átok
                                    – szemmel verés
                                    – Szél             

  • „A jó gyomor mindent megőröl!” – A magyar népi hagyományok szerint, ha az embernek jó a gyomra, akkor a betegségek elkerülik. A KO szerint a Gyomor-Lép szervek az emésztésért és a Szerzett javainkért felelősek. A Föld elemhez és a Központhoz tartoznak. Egy jól működő Gyomor szinte bármit megemészt, amit belerakunk („még a vasszöget is”), azonban ha hosszabb ideig etetjük szeméttel (pl. finomított ételek, adalékanyagok, tartósítószerek), úgy előbb-utóbb kimerül, s akkor már hiába próbáljuk kímélni, nem lesz egyszerű dolgunk, hiszen a Központunkat kell újra egyensúlyba hoznunk. Sajnos ez manapság nagyon gyakori jelenség, s az sem véletlen, hogy akupunktőrként a Földhöz tartozó szerv Föld pontját olyan gyakran kezeljük (Gy36 – Zu San Li).
  • A MNO egyik szóhasználata a „sárvér”, mely ödémákat, duzzanatokat, rheumatikus panaszokat, csomókat, sárgaságot is jelöl. A KO fogalomrendszerében leginkább a Nedvességgel azonosítható.
  • A Szélről a MNO így vélekedik:
    – mint kórokozó: minden betegség oka („szépaszonyok fújása”, „szélférgek a levegőben”, „szélütés”) – a KO nagyjából ugyanezt állítja, ha a külső eredetű megbetegedésekről van szó: a Szél az, amelyik a 6 Külső Ártás (Szél, Hőség, Kánikula, Nedvesség, Szárazság, Hideg) közül a legkönnyebben okoz betegséget, illetve megkönnyíti a többi kórtényező számára a szervezetbe való bejutást.
    – mint minden jelenség hátterében álló mozgató erő a keleti Qi fogalmához hasonló
    – jelentheti a Lelket, mely folyamatosan ki van téve a különböző pszichés széljárásoknak, áramlatoknak
  • A betegségek fő lelki okai a MNO szerint a bánat, az őrlődés, az ijedés, a megkívánás és a rontás/átok. Mindez jól párhuzamba vonható a KO yin szerveihez tartozó fő érzelmekkel az alábbi táblázat szerint. Az adott érzelem túlzása a hozzá tartozó Szervet meríti, gyengíti. Hasonlóan kóros az érzelmek elfojtása, nem megfelelő megélése is.
  • A MNO jól ismeri betegség okként a megerőltetést, mely az életvitelszerű, erős fizikai, illetve monoton igénybevételt jelenti (robotolás látástól vakulásig, aratási munkák, földmunkák, stb.). A kórtényező miatt a beteg gyakran „megtörtnek”, „összetörtnek”, kifejezetten fáradtnak érzi magát egyéb tünetei mellett. A KO-ban is gyakori kórtényezőt Lao-nak hívják, mely túlhajszoltságnak, terheltségnek fordítható, s életerőnk legtöbb aspektusát (Esszencia, Yin, Yang, Vér, Qi, stb.) erősen lemeríti. Pl. élsportolóknál nemegyszer előfordul, hogy a versenyszerű életvitel miatt sok Yang kerül felhasználásra, mely miatt a versenyévek utáni időszakban Vese Yang hiányos állapot alakul ki.
  • A MNO-ban szintén gyakori kórság a „csömör”, mely jelentheti az emésztőrendszer enyhébb-súlyosabb megrekedését, de tágabb értelemben egyéb pangásos megbetegedéseket is jelezhet. A KO-ban a Pangás szintén dobogós helyen áll a kóros állapotokat illetően. A MNO a csömörre többek között sós-ecetes kenést ajánl, melynek a KO is puhító és oszlató hatást tulajdonít. Ráadásul a MNO a fájdalmakra is sokszor sós-ecetes kenést ajánl, a fájdalom a KO szerint nem más, mint Pangás.
  • A „hűlés” és a „hideg láb” fontos kezelendő állapot a MNO szerint és gyakori diagnosztikus tényező a KO-ban is, mely többek között a Vese, ill. a Lép Yang hiányára utalhat. Egyik a veleszületett, a másik a szerzett javaink forrása, így a hideg láb komolyan veendő. A megfelelő keringés helyreállítása végett ált. melegítést igényel (pl. meleg lábfürdők, meleg sóra állni, moxa, stb.).

(folyt. köv.)

A magyar népi orvoslás és az akupunktúra I.

“A mulandó szót a gyakorlat alkímiai hőjében Valósággá kell hevíteni” – Szepes Mária

Fontos, hogy az elmélet és a gyakorlat kéz a kézben járjon. Különösen fontos ez az orvoslás területén. Az elmélet szemszögéből (dedukció): az elmélet a Természet törvényeit mutathatja be közvetlenül, melyet a gyakorlat alátámaszt. A gyakorlat szemszögéből (indukció): a tapasztalati tényekből, mint egy kirakós darabjai, juthatunk el a teljes képhez, s így a Természeti törvényekhez. Ha a két fél egymást erősíti (YIN), úgy egyre pontosabb elméletre és egyre hatékonyabb gyakorlatra teszünk szert. Ha a két fél egymástól eltérőt mutat (YANG), úgy ott valamit mindenképpen újra kell értékelni.

A magyar népi orvoslás inkább gyakorlat orientált, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne a hátterében elméleti tudás. Az egyes tájegységek hagyományai, mint egy kirakós darabjai állnak össze egésszé, illetve mutatnak rá egy olyan hagyományra, ami egy ősi, elveszett orvosi rendszert sejtet a háttérben. Dr. Oláh Andor „Újhold, új király” c. munkájában rámutat, hogy a mai népi orvoslásunk réteges szerkezetű. Legfiatalabb rétege kb. a XVI-XVII. századi európia orvoslásnak megfelelő szomatikus dogmákat tartalmazza (pl. kihűlés, megerőltetés, miazma ). Egy régebbi rétege a hippocratesi humoralis orvoslás elemeit tartalmazza (pl. vértisztítás, izzasztókúrák, piszkos folyadékok („sárvíz”) eltávolítása, stb.). A legbelső, legősibb réteg pedig leginkább a sámánisztikus hagyományokban érhető tetten (pl. betegséget okozó démoni erők („szépasszony megfújta”, „boszorkányszél”), szél, mint a kozmikus rendet fenntartó erő, garabonciások, ráolvasás stb).

Az akupunktúra (és persze értem ezalatt a Kínai Orvoslás egészét) terjedelmes tudással rendelkezik, ugyanakkor a páciens már sokszor a kezelés után (sőt, sokszor közben is…) érez pozitív/negatív változást a tüneteiben („valami megmozdult”), ami azonnali visszajelzés számomra az elméletem helyességét illetően. Így az akupunktúra az elmélet és a gyakorlat helyes arányát mutatja, köszönhetően az évezredes hagyományok többé-kevésbé folytonosságának. Ugyanakkor már a SuWen és LingShu könyveket szerkesztő (ezek a művek „akupunktúrás bibliának” számítanak) Sárga Császár is arról ír i.e. III-II. században (vagy akár még sokkal korábban…), hogy a kor orvosai kezdik elfelejteni az igaz orvoslást, s kénytelen emiatt írásba foglalni azt, nehogy elvesszen az utókor számára. Noha számos kommentár született ezen művekhez, szimbolikus nyelvezete miatt mai napig alig értjük, mit is akart mondani nekünk Huang-Di, a legendák homályába vesző Sárga Császár. Ennek ellenére, amit mégiscsak ki tudunk belőle olvasni, kellőképpen hatásosnak bizonyult. Felmerülhet a kérdés, hogy mire lenne képes egy orvos, ha az egész művet értené és alkalmazni is tudná. Emiatt mondhatjuk, hogy az akupunktúra Út (Tao, Dao, Do), mégpedig igen hosszú Út.

Összefoglalva: a Magyar Népi Orvoslás leginkább ahhoz a hajdanvolt tündöklő palotához hasonlítható, melynek köveit valamelyik sötét korban széthordták a szélrózsa minden irányába, kincseit pedig a föld rejtette magába. Minél mélyebbre ás az ember, annál több kincset lel, de ezek inkább praktikumok, melyek helyes használatához – az elveszett orvosi rendszer hiányában – kellő ráérzés igényeltetik. Az akupunktúra pedig egy tökéletesen megalkotott palotához hasonlítható, ahol az orrunk előtt lévő és csodákat rejtő 100 szobából csupán öthöz van kulcsunk, a többi 95 elveszettet meg kell keresni.

Magyar Népi orvoslás Hagyományos Kínai Orvoslás
Induktív Deduktív
Elveszett elmélet, meglévő „gyakorlati morzsák”
(praktikák, tanácsok)
Meglévő elmélet, elveszett alkalmazási kulcsok

Lássuk, hogy a hajdani pompás palota néhány fellelt téglája hogyan illeszthető be a kínai titkos pagodába!
(folytatás köv.)