Month: May 2020

Jégkorszaki akupunktúra

Posted on by hardy.vajk

1991-ben nagy port kavart Ötzi felfedezése. Az 5200 éves férfi jégbe mumifikálódott testére az Alpokban, az Ötz völgyben találtak rá Ausztria és Olaszország határvidékén. A test meglehetősen épen maradt, csakúgy, mint ruházata, felszerelése és fegyverei is. Az alapos vizsgálatok során számos dologra fény derült a rézkori európaiak mindennapi életéről. Az egyik figyelemre méltó felfedezés Ötzi hátán, valamint végtagjain aszimmetrikusan fellelhető, kékes-fekete tetoválások voltak, melyek elhelyezkedése valamiféle összetett rendezettséget sugalltak. Noha a tetoválások általában díszítő funkcióval rendelkeznek, ezek a tetoválások csupán egyszerű vonalak és keresztek voltak, számosat közülük ruha takart el. Szibériai és Dél-Amerikai múmiákon már korábban is leírtak hasonló jellegű, nem díszítő funkciójú tetoválásokat és Ötzi esetében már fontolóra került azok esetleges terápiás hasznossága is.

Ebből a megfontolásból a Grazi Egyetem egy kutatócsoportja 1999-ben ismét megvizsgálta Ötzi tetoválásait, s azt a kérdést vetették fel, hogy vajon van-e kapcsolata azoknak az akupunktúrás pontokkal. Eredményeiket a Lancet folyóiratban közölték, majd 2000-ben a Discover Magazinban is megjelent egy cikkük. Ezekben részletesen írnak észleléseikről, melyek alapján bizonyítható, hogy az i.e. 4. évezredben az európaiak már ismerték az akupunktúrát, vagy egy ahhoz nagyon hasonló gyógyítási rendszert.

Az akupunktúrás pontok megleléséhez meg kell határozni az illető hüvelykének szélességét (kínaiul ‘cun’) és bizonyos vonatkoztatási pontokat (pl. ízületek kitapintható részei, inak, szemzug, lapockák közötti távolság, stb.). Ötzinél először meghatározták tehát hogy mekkora a ‘cun’, majd ennek segítségével kimérték, hogy a tetoválások milyen távolságra helyezkednek el a vonatkoztatási pontoktól. Ezt követően az akupunktúrás pontok helyeit is meghatározták. A tetoválások és az akupunktúrás pontok összevetéséhez három nagy akupunktúrás társaság szakértőit kérték fel.

Eredményeik alapján az általuk vizsgált 14 tetoválásból 9 pontosan (illetve 6mm-en belüli különbséggel) akupunktúrás pontokon helyezkednek el. További 2 tetoválás akupunktúrás meridiánon helyezkedik el. Helyi pontként 1 tetoválás megfeleltethető. A maradék 2 tetoválás pedig a legközelebbi akupunktúrás ponthoz 6-13mm távolságra volt.

A Lancetben megjelent cikkben vizsgált tetoválások

Röntgen, CT és MRI vizsgálatok alapján a tiroli jégembert csípő, térd, boka és deréktáji ízületi gyulladások gyötörhették. A 19 tetoválásából 9 a Húgyhólyag csatornán helyezkedett el, melyet háti fájdalmak esetén gyakran használatosak. Sőt, a két kereszt alakú tetoválásból az egyik a H60-nál helyezkedik el, mely a „fájdalom mesterpontja”-ként ismert. A M8 és L6 az ínak és így a mozgásszervek Vérrel való táplálását segíti. Az Epehólyag csatornának szintén van köze az ízületekhez, azonban a tetoválással megjelölt eme pontok a később felfedezett betegségeivel lehettek összefüggésben.

A kutatókat idézve: „Meglehetősen zavarba ejtő az a tény, hogy nem találomra kiválasztott, hanem egymással összefüggő rendszert alkotó pontokat jelöltek meg tetoválással.”

A későbbi években a múmia további vizsgálata során kiderült, hogy a gyomorban H. pylori, az epehólyagban epekövek, a belekben pedig jelentős mennyiségű ostorféreg pete volt jelen, melyek együttesen visszatérő hasi fájdalmakat okozhattak. A Vese-, Epehólyag-, Máj-, valamint a kézi Yang meridiánokon elhelyezkedő további tetoválások közül számos olyan akupunktúrás pontokon helyezkedik el, melyek hasi fájdalmak (és különösen Epehólyag bántalmak) esetén alkalmazhatók.

A tetoválások szénporos-gyógynövényes anyaga gyógyító hatással bírhatott, illetve jelezhette, hogy a panaszok jelentkezése esetén hol kell kezelést alkalmazni.

Kétségtelen, hogy nem mindegyik tetoválás helyezkedik el közvetlenül akupunktúrás ponton (a legnagyobb eltérés csupán 13mm volt!). Egyrészt a bő 5000 év alatt a bőr és az alatt lévő szövetek elcsúszhattak/csavarodhattak egymáson. Másrészt az akupunktúrás pontok mérete néhány mm-től akár 10-15mm is terjedhet. Harmadrészt pedig az akupunktúrás pont helyzete el is térhet valamelyest a statikusan (‘cun’ és referencia pontok alapján) meghatározottól. Ez utóbbi miatt az akupunktúrás pont precíz helye mindig függ a páciens aktuális állapotától és akár két kezelés között is változhat!

Az Ötz-völgyben talált jégember lelete további specifikus bizonyítékkal szolgál arról, hogy noha az akupunktúrát Kína mentetette át a jelenkorba, azonban egy sokkal ősibb gyógyító rendszerről van szó, melyet hajdanán nem csak Keleten ismertek, hanem Eurázsia egész területén (és valószínűleg még máshol is) műveltek.

Forrás:
L Dorfer, M Moser, F Bahr, K Spindler, E Egarter-Vigl, S Giullén, G Dohr, T Kenner: A medical report from the stone age? Lancet. 1999
Albert Zinka, Marco Samadellia, Paul Gostnerb, Dario Piombino-Mascalic: Possible evidence for care and treatment in the Tyrolean Iceman. International Journal of Paleopathology. 2018
Frank Bahr, Leopold Dorfer, Sandi Suwanda: New studies on the iceman “Ötzi” with the missing link as a proof for the developement of acupuncture in europe. 2015
Marco Samadellia, Marcello Melisc, Matteo Miccolic, Eduard Egarter Vigld, Albert R. Zinka: Complete mapping of the tattoos of the 5300-year-old Tyrolean Iceman. Journal of Cultural Heritage. 2015
Ice Age acupunkcure? Acupuncture today. 2000

A magyar népi orvoslás és az akupunktúra II.

Posted on by hardy.vajk

Magyar Népi Orvoslás = MNO
Kínai Orvoslás =KO
A népi orvoslásban vezérfonálként Dr. Oláh Andor munkáit vettem alapul.

A Magyar Népi Orvoslás didaktikus szempontú vizsgálata során két nagy csoportba sorolhatjuk a betegségeket okozó tényezőket: fizikai kórokok és metafizikai kórokok.

A fizikai kórokozók: – tisztátalan Vér („megtört Vér”, „sárvér”, „öreg Vér”)
                               – rossz emésztés („gyenge a gyomra”)
                               – megerőltetés
                               – csömör
                               – férgek (beleértve a senyvesztő állapotokat is („féreg rágja”))
                               – kihűlés, meghűlés, hideg láb,
                               – sérülések

Metafizikai kórokozók: – ijedés
                                    – bánat
                                    – megkívánás
                                    – rontás, átok
                                    – szemmel verés
                                    – Szél             

  • „A jó gyomor mindent megőröl!” – A magyar népi hagyományok szerint, ha az embernek jó a gyomra, akkor a betegségek elkerülik. A KO szerint a Gyomor-Lép szervek az emésztésért és a Szerzett javainkért felelősek. A Föld elemhez és a Központhoz tartoznak. Egy jól működő Gyomor szinte bármit megemészt, amit belerakunk („még a vasszöget is”), azonban ha hosszabb ideig etetjük szeméttel (pl. finomított ételek, adalékanyagok, tartósítószerek), úgy előbb-utóbb kimerül, s akkor már hiába próbáljuk kímélni, nem lesz egyszerű dolgunk, hiszen a Központunkat kell újra egyensúlyba hoznunk. Sajnos ez manapság nagyon gyakori jelenség, s az sem véletlen, hogy akupunktőrként a Földhöz tartozó szerv Föld pontját olyan gyakran kezeljük (Gy36 – Zu San Li).
  • A MNO egyik szóhasználata a „sárvér”, mely ödémákat, duzzanatokat, rheumatikus panaszokat, csomókat, sárgaságot is jelöl. A KO fogalomrendszerében leginkább a Nedvességgel azonosítható.
  • A Szélről a MNO így vélekedik:
    – mint kórokozó: minden betegség oka („szépaszonyok fújása”, „szélférgek a levegőben”, „szélütés”) – a KO nagyjából ugyanezt állítja, ha a külső eredetű megbetegedésekről van szó: a Szél az, amelyik a 6 Külső Ártás (Szél, Hőség, Kánikula, Nedvesség, Szárazság, Hideg) közül a legkönnyebben okoz betegséget, illetve megkönnyíti a többi kórtényező számára a szervezetbe való bejutást.
    – mint minden jelenség hátterében álló mozgató erő a keleti Qi fogalmához hasonló
    – jelentheti a Lelket, mely folyamatosan ki van téve a különböző pszichés széljárásoknak, áramlatoknak
  • A betegségek fő lelki okai a MNO szerint a bánat, az őrlődés, az ijedés, a megkívánás és a rontás/átok. Mindez jól párhuzamba vonható a KO yin szerveihez tartozó fő érzelmekkel az alábbi táblázat szerint. Az adott érzelem túlzása a hozzá tartozó Szervet meríti, gyengíti. Hasonlóan kóros az érzelmek elfojtása, nem megfelelő megélése is.
  • A MNO jól ismeri betegség okként a megerőltetést, mely az életvitelszerű, erős fizikai, illetve monoton igénybevételt jelenti (robotolás látástól vakulásig, aratási munkák, földmunkák, stb.). A kórtényező miatt a beteg gyakran „megtörtnek”, „összetörtnek”, kifejezetten fáradtnak érzi magát egyéb tünetei mellett. A KO-ban is gyakori kórtényezőt Lao-nak hívják, mely túlhajszoltságnak, terheltségnek fordítható, s életerőnk legtöbb aspektusát (Esszencia, Yin, Yang, Vér, Qi, stb.) erősen lemeríti. Pl. élsportolóknál nemegyszer előfordul, hogy a versenyszerű életvitel miatt sok Yang kerül felhasználásra, mely miatt a versenyévek utáni időszakban Vese Yang hiányos állapot alakul ki.
  • A MNO-ban szintén gyakori kórság a „csömör”, mely jelentheti az emésztőrendszer enyhébb-súlyosabb megrekedését, de tágabb értelemben egyéb pangásos megbetegedéseket is jelezhet. A KO-ban a Pangás szintén dobogós helyen áll a kóros állapotokat illetően. A MNO a csömörre többek között sós-ecetes kenést ajánl, melynek a KO is puhító és oszlató hatást tulajdonít. Ráadásul a MNO a fájdalmakra is sokszor sós-ecetes kenést ajánl, a fájdalom a KO szerint nem más, mint Pangás.
  • A „hűlés” és a „hideg láb” fontos kezelendő állapot a MNO szerint és gyakori diagnosztikus tényező a KO-ban is, mely többek között a Vese, ill. a Lép Yang hiányára utalhat. Egyik a veleszületett, a másik a szerzett javaink forrása, így a hideg láb komolyan veendő. A megfelelő keringés helyreállítása végett ált. melegítést igényel (pl. meleg lábfürdők, meleg sóra állni, moxa, stb.).

(folyt. köv.)

Kányazsombor (Alliaria petiolata)

Posted on by hardy.vajk

Etimológia:

  • Népi nevei: hagymalapu, hagymázfű, fokhagymaszagú fű, angol neve garlic mustard („fokhagymás mustár”)
  • Latin neve: Alliaria = hagymaszerű;
    petiolata = lábacskás, azaz a levelek szárral kapcsolódnak a növény központi szárához
  • Magyar neve: Kánya = sasnál valamivel kisebb ragadozó madár, röpképén jól megfigyelhető, hogy a fecskékhez hasonlóan farka villásan elágazó. Magyarországon a barna kánya és a vörös kánya őshonos. Veszélyeztetett faj.

    Zsombor = bölény. Az európai bölény hajdanán Közép-Európa szerte hatalmas csordákban legelészett, vándorló életmódjával fontos szerepet töltött be az ökoszisztémában. Mára azonban szintén veszélyeztetett fajjá vált.

A kányazsombor neveiből több tanulság is levonható. Fiatal leveleinek jellegzetes íze és illata fokhagymára, mustárra emlékeztet, ami nem kirívó, révén, hogy a keresztesvirágúak családját erősíti (akárcsak pl. a mustár, torma, káposzta, brokkoli, retek, karfiol, karalábé). A család egyik jellegzetessége a kén tartalmú vegyületek termelése, melyek közül a pl. a tiocianátok nagyobb mennyiségben gátolhatják is a pajzsmirigy jód-felvevő képességét (ezen hatás elérésére az egész konyhakert keresztesvirágú állományát le kéne legelnünk, tehát a veszély nem igen fenyeget…). A csípős ízvilág és a kén jelenléte Yang jellegről árulkodnak. 

A másik tanulság a magyar elnevezésben rejlik, mely az ember becsvágyáról ad számot, s jól mutatja, hogy milyen szélsőségekhez vezethet az, ha az ember a Természet fölé képzeli magát, s elfelejti, hogy mi inkább annak részei vagyunk. Amíg a kányát és az európai bölényt majdnem sikerült kipusztítani, addig az Európában őshonos kányazsombort az Amerikai kontinensre behurcolva („jó lesz az mustár pótléknak” – mondta az egyszeri telepes) jelenleg ott invazív fajként van számon tartva, melyet minden elképzelhető módon próbálnak irtani. Hasonlóan, mint nálunk az Amerikából behurcolt parlagfüvet. A kártevőit ugyanis nem vitték magukkal, s az amerikai lepkefajok hernyói, ehhez finnyásak, nemigen kedvelik a „fokhagymás mustár” ízt…

Vörös kánya
Európai bölény

Növénytani tulajdonságok:
Üde erdőkben, patakparti társulásokban, bolygatott, nitrogéndús talajokon terem előszeretettel. Kétnyári növény, mely áprilisban kezd virágozni, akkor, amikor a Tavasz kezdő lökése már megvolt, s a zöld levelek szinte „berobbannak” a Természetbe, friss, üde és dús vegetációt létrehozva. Ez az az időszak, amikor a Kos a Bikába vált át, s lévén ilyenkor virágzik, a növény is magán viseli az említett erők jegyeit (pl. levele vese v. szív alakú, de a levélszél háromszögletűen fogazott; főgyökere a talaj alatt közvetlenül enyhén S alakot vesz; termése kis dárdákhoz hasonló hosszú, ég felé álló becő, míg virága apró és patyolat fehér; gyökerei más növények és gombák fejlődését gátló anyagot bocsát ki, míg levelei számos európai lepkefajnak kedvence, köztük a káposztalepkéé is).

Kedvenc lelőhelyén, egy üde akácos erdőben (háttérben tyúkhúr tenger)

Népi használata:

  • Fertőtlenítő hatása miatt leveleit a bőr és szájnyálkahártya sebeire használták borogatásként és öblögetőként (a fokhagymával ellentétben nem okoz tartós szájszagot 🙂 ). Ekcéma jellegű nedvedző bőrterületekre is használatos.
  • Légúti tünetek esetén gyökere használható, tormához hasonló étkezési-, ill. gyógykrém készíthető belőle, mely külsőleg és belsőleg is alkalmazható. A csípős íz a kínai orvoslás szerint a Tüdőhöz kapcsolható, annak Qi-jét táplálja, valamint szétszóró hatása (gondoljunk csak arra, amikor egy kanál erős tormát beveszünk a szánkba…) segíti a Felszínt a kórokozó külső behatásokkal szemben.
  • Emésztés kapcsán kialakult pangások (pl. puffadás, „megült” az étel a gyomorban) esetén is jól hat. Ez szintén a szelíden szétszórás számlájára írható.
  • Jellegzetes aromája miatt féregűzőként is alkalmazták, főként magját és gyökerét.

Gyógyszerkép (Jan Scholten nyomán):

  • Képtelen kommunikálni nyelvértési problémák miatt (értetlenkedéstől a sensoros aphasiaig)
  • Vonzza a korrupció és a kárhoztatás témája, képtelen kikerülni hatásuk alól
  • Korrupt légkör, melyből nem tud kiszállni, cinkosai ezt nem engedik
  • Képtelen felbontani egy számára kedvezőtlen megegyezést, fél a következményes kigúnyolástól
  • Fizikai tünetei rosszabbodnak a levegőszennyezéstől, erős allergiák
  • Vérmérgezés
  • Hideg és emésztetlenség érzete a gyomorban
  • Kólikát okozó szélgörcsök
  • Köhögés, nehezen felköhöghető tapadós nyálkával
  • Kevés vizelet, ödémák
  • Alsó végtagi fekély

Érdekességek:

  • Az egész növényt megfőzve sárga színező anyagot nyerhetünk (ez mindenképpen a Föld elemre utal)
  • Egy kb. 6000 éves európai agyagtálka tartalmában is sikerült kimutatni jelenlétét, így a legrégebbi fűszernövényként van számon tartva.

Kínai orvoslás:
A fentebbiek alapján következtetéseim:

  • Íz: csípős
  • Tulajdonság: langyos
  • Meridián: Tüdő, Gyomor
  • Erősíti a Yangot; Szétszórja a Szelet a Felszínen; Szétszórja a Gyomor pangását; Megfékezi a Xie-t; Féreghajtó