Author: hardy.vajk

Gyógyszer a Természetből

Posted on by hardy.vajk

Az akadémikus orvoslás által használt gyógyszerkincs jelentős részének alapja a körülöttünk lévő Természet. Ez nem meglepő, ha belegondolunk, hogy az emberi szervezet mennyire összetett és, hogy a Természet takarékosan működik, azaz az egyszer jól bevált struktúrákat (pl. molekulaszerkezetek és receptorok) több élőlényben is alkalmazni fogja. Jó példa erre az endorfin rendszerünk, mely olyan receptor családot és hormonokat foglal magába, melyekhez hasonló anyagokat „mellesleg” a mákfélék is tartalmaznak, így azok biológiailag aktív hatást fognak kifejteni szervezetünkben.

A gyógyszerkutatást nagyon sokszor vitték előre olyan „véletlen” felfedezések, melyek nélkül híján lennék számos nagy hatású, a mindennapokban is jól használható hatóanyagnak. Ezen történetek mindegyike beleférne a “jó kis esti anekdota” kategóriába, izgalmas és tanulságos sztorik. Elgondolkodtató, hogy vajon még hány hasonló “véletlen” felfedezés várat még magára, s vajon miféle orrunk előtt lévő csodára fog fény derülni, mikor és melyik tudós kap majd a rengeteg erőfeszítése után korszakalkotó sugallatot?

Amikor egy pirulát tart az ember a kezében, a nehezen megjegyezhető nevek és hatóanyagok mellett nem igazán jut idő belegondolni, honnan is jött, mi az eredete. Nem árt emlékeztetnünk magunkat, mert akkor talán legközelebb nem csak egy fehér tablettát fogunk látni a sok közül, hanem emlékezni fogunk a Természet szépségére és harmóniájára is!

Alább néhány növény képe látható, melyek nevét nem lehet elégszer imába foglalni… 😉

Mák (Papaver somniferum)

Morphium és a kábító fájdalomcsillapítók, valamint köhögéscsillapítók és hasfogók

Fehér Fűz (Salix alba)

Acetyl salicilát (legismertebb készítmény az Aszpirin) és az NSAID fájdalomcsillapítók tömkelege

Piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea)

Digitalis típusú szívgyógyszerek szívelégtelenség kezelésére

Koka cserje (Erythloxyium coca)

Cocain és a helyi érzéstelenítők, ritmuszavarra ható gyógyszerek (pl. lidocain)

Máriatövis (Silybum marianum)

Silymarin, melynek májra gyakorolt jótékony hatású készítményei nemcsak drogériákban hozzáférhetők, de súlyos májelégtelenségekben (pl. gyilkos galóca mérgezés) az intenzív osztályokon vénás készítményekben is alkalmaznak

Kínafa (Cinchona officinalis)

Quininum és az antimaláriás szerek máig széles körben használt csoportja

Hóvirág (Galanthus nivalis)

Galanthamin, Alzheimer kórban használható gyógyszer

Kis télizöld (Vinca minor)

Vinpocetin, különböző típusú elbutulásban használható gyógyszer, „agyfényesítő” (a virág jól mutatja, hogyan fognak majd forogni a fejünkben is a “fogaskerekek” 🙂 )

Fogpiszkáló fű (Ammi visnaga)

Amiodaron, egyik leggyakrabban használt gyógyszer ritmus zavarokban

Citrus félék

Hesperidin, vénás elégtelenségben, aranyeres panaszoknál széles körben használt hatóanyag

Helyes-e a “Meridián” elnevezés?

Posted on by hardy.vajk

A kínai orvoslás szerint a Qi a Meridiánoknak nevezett energiacsatornákban kering, melyek kínai elnevezése Jing-Luo. Egyes vélemények szerint a „Meridián” elnevezés teljesen félrevezető és helytelen, csupán a korabeli világutazó hajóorvosok kreálmánya, akik Keleten hajózva, és az energiacsatornák ábrázolásait látva, azok a térképészeti hosszúsági vonalakra (=meridián) emlékeztette őket. Noha a fentebb említett, szimbólumokban dúskáló archaikus elnevezés mond talán legtöbbet ezekről a csatornákról, azonban nem szabad kidobnunk a kukába a nyugati elnevezést sem.

Egyrészt a hagyományos tanítások szerint az ember a Világegyetem kicsinyített tükörképe, magunkban hordozzuk a Makrokozmoszt, így felépítésünk lényegi elemei a Földdel analóg. A kínai kultúrában az ember-óriás Pan Gu teremtésmítosza kapcsán sok párhuzam ismert (pl. 4 végtag – 4 égtáj; koponya – hegyek; csontok – földben rejlő ércek; vér – folyók; hús – termőföld; szőrzet – növények; hangja – mennydörgés; 12 nagy ízület – 12 hónap; 365 kis ízület – 365 nap). Ha tovább folytatjuk a sort, akkor az ember felső és alsó pólusa, azaz a fejbúb (vagy égnek kitárt karoknál a tenyerek) és a talpak megfeleltethetők az északi és déli pólussal. S valóban, a Főcsatornákként ismert Meridiánok lefutása a két pólust köti össze, csakúgy, mint a földrajzi hosszúsági vonalak.

Másrészt a meridián szó eredete is tartogat tanulságot. Ógörög eredetű kifejezés, mely egy olyan földrajzi vonalat jelent, amelynek pontjain pontosan ugyanakkor delel a Nap. Ezen vonalak kimérésével sok ismert és kevéssé ismert görög tudós és filozófus is foglalkozott, számos frappáns megoldást találva a nem is olyan egyszerű problémára. A Qi keringése a Főcsatornákban ehhez igen hasonló, a meridián-óra jól ismert a kínai orvoslásban, nagyjából 2 óránként „delel” a Qi az egymást követő csatornákban. Ráadásul ez a bioritmus szintén a Nap járásához igazodik, hiszen amikor délben a Nap az égen a legmagasabban áll, akkor van az ember Napja (azaz a Szív) is a maximumon. Sőt, a mai tudomány által ismert cirkadián ritmus is az aktuális napjáráshoz igazodik.

Összefoglalva: a Meridián elnevezés emlékeztet arra, hogy Emberként, mint mikrokozmosz, szerves részei és tükörképei vagyunk a makrokozmosznak. Másrészről pedig emlékeztet a Qi napi útjára és arra, hogy a bennünk keringő energiák ritmusa a Naprendszerünk központjához van igazítva!

Mi köze a meridiánoknak Platón barlanghasonlatához?

Posted on by hardy.vajk

A meridiánok lefutása a klasszikus kínai leírások alapján jól ismert, a 12 fő csatornához 12 bőrterület, izomcsoport, valamint „alcsatorna” rendszerek is tartoznak. Ezek a klasszikusok azt állítják, hogy a főcsatornák (és persze az itt most nem említett 8 különleges csatorna) mentén szerveződik a szervezet struktúrája. Mégis, ha megnézzük izmaink, inaink, ütőereink, visszereink és idegeink elhelyezkedését, akkor észleljük, hogy ezek lefutása csak köszönőviszonyban van az energiacsatornáinkkal. Vajon miért nem tükröződik pontosan a meridiánok lefutása az anatómiai képletekkel? A megoldás arra a kérdésre is választ ad, hogy miért nem tudjuk boncteremben megmutatni a „titokzatos” energiacsatornákat.

Vegyük Platón híres barlanghasonlatát a következőkben összefoglalva röviden: leláncolva ülünk egy sötét barlangban, fejünket sem tudjuk mozdítani. Csupán az előttünk lévő barlangfalat bámulhatjuk, mögöttünk tűz lobog. Az „illúzió urai” különféle tárgyakat hordoznak a tűz előtt, így azok árnyait láthatjuk mozogni az előttünk lévő barlangfalon. Az egész hasonló egy vetítőteremhez. Hétköznapi életünket többnyire így töltjük: leláncolva. Amit a világból észlelünk – noha valóságosnak tűnnek – árnyékai csupán az igazságnak. Sőt, ha már igazságról van szó, akkor Platón arról is mesél, hogy ha valakinek sikerül megtörnie béklyóit, észrevesz egy, a barlangi tűznél minőségileg tisztább derengést is, mely a barlangból való kiútat mutatja. Kijutva a felszínre megpillanthatjuk a Napot, melynek fénye először elvakítja az attól elszokott szemet… És ha mindezt elmeséled a többieknek odalent (hogy az árnyakon kívül is van élet ám), minimum flúgosnak fognak nézni, hiszen még elképzelni is nehéz azt. De talán sikerül elültetni a bogarat mások fülében is…

A fontos etikai és életmódbeli mondanivalója mellett ez a mítosz megadja a választ a fentebbi kérdésre is! A meridiánok ugyan pontos rendezői a fizikai testnek, de a fizikai test csupán „árnyéka” a konkrét energetikai csatornáinknak, így a megfeleltetés nem lehet pontos! A barlang hasonlat alapján egy pöttyös labda árnyéka csupán egy fekete kör lesz, s így van ez valahogy a meridián rendszer (és az azokon elhelyezkedő akupunktúrás pontok) tükröződésénél is!

Ilyen „kvázi” megfeleltetés lehet pl.:

  • Szív csatorna – a. ulnaris, m. flector carpi ulnaris
  • Tüdő csatorna – a. radialis, m. flector carpi radialis
  • Szívburok csarona – n. medianus
  • Gyomor csatorna – a. tibialis anterior
  • Lép csatorna – v. saphena magna
  • Húgyhólyag csatorna – v. saphena parva, m. erector spinae
  • Vese csatorna – a. tibialis posterior
  • Kormányzó csatorna – mellkasi és hasi aorta
  • Befogadó csatorna – v. cava inferior és superior
Az alkar hajlító oldalán található Yin csatornák
Az alkar hajlító oldalán található artériás rendszer

További fontos tanulság, hogy a meridiánokban (a barlang hasonlatban a tárgyak) sem maguktól kering a Qi, az energetikai rendszernél is finomabb Lélekről (a barlang hasonlatban a Tűz) és az Isteni szikráról (a barlang hasonlatban a Nap) sem szabad megfeledkezni!

A magyar népi orvoslás és az akupunktúra III.

Posted on by hardy.vajk

Magyar Népi Orvoslás = MNO
Kínai Orvoslás = KO

  • A magyar népi szóhasználatban az erek nemcsak vérereket, hanem az ínakat is jelöli. A KO-ban az ínak a Máj, az erek pedig a Szívburok uralma alatt állnak, mindkettő a Jue Yin szintje, mely többek között ezek puhaságát/keménységét szabályozza (pl. izomtónus, vérnyomás).
  • A MNO „Tudós emberei” (=népi gyógyítók) nem ismertek reménytelen esetet. A KO-ban nincs olyan tünet, melyre ne lehetne rámozdulni néhány tűvel, legalább enyhítve (vagy akár meg is szüntetve) a panaszokat. Legyen akár nyelvzsibbadás, égő érzetek, üresség érzet, fejfájás „mintha lötyögne az agyam” érzet, vagy bármi más, ezek mind jól magyarázhatók és ezáltal kezelhetőek is!
  • A köldökpulzus vizsgálata a MNO-ban is ismert: ha nincs középen, az a gyomor „elcsúszását” (=szimádra, mádra) jelenti, s kenéssel kell visszarakni a helyére (ez nyilvánvalóan nem a gyomorcsuszamlást, illetve rekeszsérvet jelenti, hanem egy funkcionális kórállapotot). A KO-ban is ismert a köldökpulzus, melynek központosítása több akupunktőr gyakorlatában az első teendők között szerepel. A Gyomor és a Központ azonos analógiához tartoznak.
  • A MNO-ban a köpölyözés gyakori helye a „nyakcsiga”, mely a sokszor prominensen kiálló 7. nyakcsigolyát  (C7) jelenti. Az MNO szerint itt „megfordul az összes vér”, ezért vértolulásnál jól használható. A C7 tövisnyúlványa alatt található Du14 (Da Zhui), mely az összes yang csatorna találkozási helye, így a Yangok befolyásolhatók általa hathatósan.
  • Ami pedig a gyökereket illet, mind a KO, mind a MNO sok tekintetben humorális orvoslás, ahol a különböző nedvek – akár megnyilvánult nedv, akár finomabb szubsztancia – keringésén alapul az élettan/kórélettan.

Végezetül néhány megszívlelendő idézet különböző etnographiai gyűjtésekből:

„Ami elrontja, meggyógyítja!”

„A tudós emberekben bíztak… (az okleveles orvosokkal szemben), mert azok nem ismertek reménytelen esetet!”

„Az indián orvoslással megvalósulhat, hogy a gyógyulás mellett a beteg jobb emberré is váljon!”

„Mikor mennyei orvosra van szükség, akkor földi orvos nem gyógyítja meg!”

„Nem kell míreg, mentsük a lelket, nehogy meghaljanak a kezünk alatt!”

„Nem jól laktam, csak megelégedtem…”

Kedves Olvasó!
Ha ismersz hasonló, népi orvoslással kapcsolatos bölcsességet, úgy szívesen vesszük, ha megosztod velünk egy hozzászólás formájában alább!

Mi a Qi?

Posted on by hardy.vajk

A keleti szimbolikus gondolkodásra jellemzően a Qi (mely nemcsak egy konkrét dolog, vagy elvont fogalom, hanem egy szimbólum is) egyszerre több dolgot is jelent. Ezek ismerete segíthet elkerülni a vele kapcsolatos fogalmi zavarokat, s a különböző orvosi, vagy akár harcművészeti iskolák tanításai közötti látszólagos ellentétek is megbékélhetnek egymással.

Ráadásul egy szent szimbólumról van szó, mely a „3 Kincs” egyike, a róla való elmélkedés, elmélyülés mindenképpen hasznunkra válik!

A Qi képírása:

A szimbólum alsó, 8 ágú csillaghoz is hasonlító részének jelentése ’rizs’, mely az anyaggal való kapcsolatára, továbbá széles körű tápláló funkciójára utal. A 8 égtáj megjelenése szintén az anyagi világgal kapcsolatos. (YIN)

A szimbólum felső részét kitevő 3 vonás levegőt, párát, gőzt jelent, mely a kézzel fogható rizsből távozó illékony, finomabb szubsztanciára utal. Az anyagi részével (rizs) szoros kapcsolatban van, ugyanakkor el is választható tőle. (YANG)

Ha profánok akarunk lenni, akkor a Qi szimbóluma egy tál gőzölgő főtt rizs, mellyel jól lehet lakni. Ha kicsit elvonatkoztatunk, akkor a YIN és YANG kettőssége is megjelenik az ideogrammban, melyek egyrészt a Qi finom dinamikáját is meghatározzák (hasonló, mint amikor két mágneses pólus között lebeg egy fémszál, vagy a diabolo ügyességi játék), illetve utalnak a Qi megjelenési formáinak állapotaira is (a szilárd anyag és az illékony éter ugyanúgy Qi, sűrűségükben azonban különböznek). Harmadrészt pedig utal az anyaginál finomabb, érzékelhető, de nem látható világra.

A régebbi (i.e. IV-III. sz. előtt) írásjelek csak a Yang részt tartalmazták:

A Qi néhány jelentése:

– Levegő: jelenti a levegőt, mely körbe vesz minket, vagy belélegzünk, továbbá jelenti a levegő áramlataiban rejlő mozgási erőt is. A Szél tele van Qi-vel.

– Lélegzet: a Levegő éltető aspektusát is jelenti, nagyon leszűkítve magát az oxigént is, de több is annál, hiszen a leheletben nemcsak az oxigén fontos tényező, hanem a pára, illetve egyéb finomabb szubsztanciák is, melyek “élővé” teszik azt. Ezért pl. egy megfelelő dobási technikához megfelelő légző ritmus is társul. Másrészről: ahogyan a Szív a Vért kormányozza, hasonló módon a Tüdő a Qi-t kormányozza.

– Kozmikus Lehelet: jelenti a kozmikus Életet is, mely leginkább Thalész Víz Őseleméhez hasonló, ahol a Világ, mint élő organizmus a Víz elemből lett származtatva. Ezáltal fontos tudni, hogy nemcsak, hogy minden Qi, de minden élő is (a maga módján), s mivel minden egy azonos valamiből származik, így magunk is szerves részei vagyunk ennek a világnak, s nem kevés közünk is van egymáshoz (Élő Kozmosz).

– Életenergia: végső soron minden energiánk forrása a Nap. Ennek különböző megnyilvánulásai mind-mind Qi, de szorosabb értelemben ezek közül a Pránát szokták a Qi-nek megfeleltetni.   

 – A Zsigerek kisugárzása, megjelenése, ösztönzése: jelenti életfolyamataink megnyilvánulásait, pl. izommozgás, testhőmérséklet, hang, látás, vérkeringés, légvétel, szívdobbanás, idegi elektromos jelenségek, stb.

– Funkció: jelenti az élettani folyamatokat közvetlenül irányító funkciókat, melyek a konkrét élettani megnyilvánulásoknál finomabb szabályozók (pl. keringés, emésztés, megtartás, táplálás, stb.)

– Szubsztancia: jelenti mindazt, ami nem a kézzelfogható anyagi világhoz tartozik, hanem egy kifinomultabb, sokszor rejtett, leginkább csak működésében tetten érhető világhoz. Ide értjük tehát az energetikai világ mellett az érzelmeket, gondolatokat is. Az ezeknél is tisztább Ideák világa nem tartozik ide, mivel ott már nem a kettősség elve uralkodik!

A fentebbiek alapján a Qi talán legfontosabb tulajdonsága a Yang és Yin (vagy, ahogy Ueshiba Morihei utalt rá sokszor: Tűz és Víz) által meghatározott áramlás. Ha azt szeretnénk, hogy harcművészeti technikáink eredményesek, mozdulataink elegánsak, kezeléseink sikeresek legyenek, úgy mindenképpen ügyelnünk kell arra, hogy a Qi áramoljon!

A diabolo játék is a Yin és Yang (a két kezünk) által mozgatott Qiről szól

És az elvetemült változat, ahol Li Papa megmutatja… 🙂

Szabad-e kezelnünk a beteget?

Posted on by hardy.vajk

Ha feltételezzük azt, hogy van valamiféle intelligens erő, mely életünk fonalát terelgeti, akkor felmerülhet a kérdés, hogy van-e jogunk beteg embereket kezelni, nem dolgozunk-e ellene ezen erőnek – nevezzük isteni elrendeltetésnek, vagy Karmának, vagy bármi másnak. Számos mítosz mesél arról, hogy a Világ Törvényeinek keresztbe tenni nem túl bölcs döntés.

Az ókori Egyiptomban az orvosok a betegeket 3 csoportba sorolták. Az első csoportba tartoztak azok, akiknek kezelésébe nyugodt szívvel kezdtek hozzá. A második csoportba azok tartoztak, akiknek kezelését megpróbálták. A harmadik csoportba tartozókat nem kezelték. Az elterjedtebb magyarázat szerint az osztályozás alapja az volt, hogy vajon meg tudják-e gyógyítani a beteget, vagy sem. Ha azonban figyelembe vesszük azt is, hogy az egyiptomi orvosok egyben papok és mágusok is voltak, egy kevésbé elterjedt nézethez jutunk, miszerint a harmadik csoport betegeit azért nem kezelték, mert azokat olyan eseteknek tartották, ahol a betegségnek elkerülhetetlen karmikus rendeltetése, s így elkerülhetetlen tanítani valója volt, s annak kezelésével csak nagyobb bajt okoztak volna a betegnek. Amit le kell törleszteni, azt le kell törleszteni! Amit meg kell tanulni, azt meg kell tanulni!

A középkori keresztény Európában hajlamosak voltak mindenkit ezen utóbbi kategóriába sorolni, miszerint minden betegség Isten büntetése, és legjobb, ha hagyjuk, hogy a betegség menjen a maga útján, hagyjuk szenvedni a szenvedőt. Persze imádkozzunk a lelki üdvéért…

Kérdés tehát, hogy mit csináljunk mi? Nem avatkozunk-e bele kezeléseinkkel túlságosan is a Természet rendjébe? Az ilyen horderejű kérdésnél tanácsos megkérdezni néhány bölcsebb embert.

Paracelsus nem győzi műveiben hangsúlyozni, hogy “a legfőbb gyógyszer a Szeretet”! Ha nem látunk tisztán rá a beteg múltjára, jelenére és jövőjére, s így nem tudjuk betegségének karmikus súlyát mérlegelni (márpedig nagyon ritka kivételtől eltekintve ez a valós helyzet), akkor a legjobb, ami tehetünk, hogy teljes odaadással és a szeretettől vezérelve kezeljük a beteget, legjobb tudásunk szerint! Nem hiszem, hogy a nagy ítélőszéknél ezt bárki is a szemünkre fogja vetni. Legfeljebb további tanulási lehetőségeket kínálnak majd fel…

A másik bölcs szavak pedig C.W Leadbeater-től származnak:

“Vajon megengedhető-e számukra, hogy segítsenek valakin, akit szomorúságban vagy gondban találnak, attól félve, hogy kereszteznék a karma örök törvényének tökéletes igazságossága alapján elrendelt sorsát. „Az az ember azért van mostani helyzetében”, mondják gyakorlatilag, „mert megérdemelte, most dolgozza le valamilyen múltban elkövetett gonoszság teljesen természetes következményét. Milyen jogon gátolnám a nagy kozmikus törvény működését azáltal, hogy megkísérelnénk helyzetén javítani …?”

Azok a jóemberek, akik ilyen kijelentéseket tesznek, valójában óriási önhittségről tesznek bizonyságot, habár öntudatlanul, mivel állításuk két elképesztő feltevést foglal magában: először, hogy ők pontosan tudják, mi egy másik ember karmája, és meddig tart majd elrendelt szenvedése, másodszor, hogy ők – percéletű rovarok – korlátlanul átgázolhatnak a kozmikus törvényen, és megakadályozhatják a karma esedékes ledolgozását bármilyen cselekedetükkel. Biztosak lehetünk abban, hogy a nagy karmikus istenségek képesek tökéletesen boldogulni teendőikkel a mi segítségünk nélkül is, és nem kell attól félnünk, hogy bármilyen lépés, amelyet tehetünk, netán a legcsekélyebb gondot vagy zavart okozhatná számukra.”
(Solymos Béláné fordítása)

Jégkorszaki akupunktúra

Posted on by hardy.vajk

1991-ben nagy port kavart Ötzi felfedezése. Az 5200 éves férfi jégbe mumifikálódott testére az Alpokban, az Ötz völgyben találtak rá Ausztria és Olaszország határvidékén. A test meglehetősen épen maradt, csakúgy, mint ruházata, felszerelése és fegyverei is. Az alapos vizsgálatok során számos dologra fény derült a rézkori európaiak mindennapi életéről. Az egyik figyelemre méltó felfedezés Ötzi hátán, valamint végtagjain aszimmetrikusan fellelhető, kékes-fekete tetoválások voltak, melyek elhelyezkedése valamiféle összetett rendezettséget sugalltak. Noha a tetoválások általában díszítő funkcióval rendelkeznek, ezek a tetoválások csupán egyszerű vonalak és keresztek voltak, számosat közülük ruha takart el. Szibériai és Dél-Amerikai múmiákon már korábban is leírtak hasonló jellegű, nem díszítő funkciójú tetoválásokat és Ötzi esetében már fontolóra került azok esetleges terápiás hasznossága is.

Ebből a megfontolásból a Grazi Egyetem egy kutatócsoportja 1999-ben ismét megvizsgálta Ötzi tetoválásait, s azt a kérdést vetették fel, hogy vajon van-e kapcsolata azoknak az akupunktúrás pontokkal. Eredményeiket a Lancet folyóiratban közölték, majd 2000-ben a Discover Magazinban is megjelent egy cikkük. Ezekben részletesen írnak észleléseikről, melyek alapján bizonyítható, hogy az i.e. 4. évezredben az európaiak már ismerték az akupunktúrát, vagy egy ahhoz nagyon hasonló gyógyítási rendszert.

Az akupunktúrás pontok megleléséhez meg kell határozni az illető hüvelykének szélességét (kínaiul ‘cun’) és bizonyos vonatkoztatási pontokat (pl. ízületek kitapintható részei, inak, szemzug, lapockák közötti távolság, stb.). Ötzinél először meghatározták tehát hogy mekkora a ‘cun’, majd ennek segítségével kimérték, hogy a tetoválások milyen távolságra helyezkednek el a vonatkoztatási pontoktól. Ezt követően az akupunktúrás pontok helyeit is meghatározták. A tetoválások és az akupunktúrás pontok összevetéséhez három nagy akupunktúrás társaság szakértőit kérték fel.

Eredményeik alapján az általuk vizsgált 14 tetoválásból 9 pontosan (illetve 6mm-en belüli különbséggel) akupunktúrás pontokon helyezkednek el. További 2 tetoválás akupunktúrás meridiánon helyezkedik el. Helyi pontként 1 tetoválás megfeleltethető. A maradék 2 tetoválás pedig a legközelebbi akupunktúrás ponthoz 6-13mm távolságra volt.

A Lancetben megjelent cikkben vizsgált tetoválások

Röntgen, CT és MRI vizsgálatok alapján a tiroli jégembert csípő, térd, boka és deréktáji ízületi gyulladások gyötörhették. A 19 tetoválásából 9 a Húgyhólyag csatornán helyezkedett el, melyet háti fájdalmak esetén gyakran használatosak. Sőt, a két kereszt alakú tetoválásból az egyik a H60-nál helyezkedik el, mely a „fájdalom mesterpontja”-ként ismert. A M8 és L6 az ínak és így a mozgásszervek Vérrel való táplálását segíti. Az Epehólyag csatornának szintén van köze az ízületekhez, azonban a tetoválással megjelölt eme pontok a később felfedezett betegségeivel lehettek összefüggésben.

A kutatókat idézve: „Meglehetősen zavarba ejtő az a tény, hogy nem találomra kiválasztott, hanem egymással összefüggő rendszert alkotó pontokat jelöltek meg tetoválással.”

A későbbi években a múmia további vizsgálata során kiderült, hogy a gyomorban H. pylori, az epehólyagban epekövek, a belekben pedig jelentős mennyiségű ostorféreg pete volt jelen, melyek együttesen visszatérő hasi fájdalmakat okozhattak. A Vese-, Epehólyag-, Máj-, valamint a kézi Yang meridiánokon elhelyezkedő további tetoválások közül számos olyan akupunktúrás pontokon helyezkedik el, melyek hasi fájdalmak (és különösen Epehólyag bántalmak) esetén alkalmazhatók.

A tetoválások szénporos-gyógynövényes anyaga gyógyító hatással bírhatott, illetve jelezhette, hogy a panaszok jelentkezése esetén hol kell kezelést alkalmazni.

Kétségtelen, hogy nem mindegyik tetoválás helyezkedik el közvetlenül akupunktúrás ponton (a legnagyobb eltérés csupán 13mm volt!). Egyrészt a bő 5000 év alatt a bőr és az alatt lévő szövetek elcsúszhattak/csavarodhattak egymáson. Másrészt az akupunktúrás pontok mérete néhány mm-től akár 10-15mm is terjedhet. Harmadrészt pedig az akupunktúrás pont helyzete el is térhet valamelyest a statikusan (‘cun’ és referencia pontok alapján) meghatározottól. Ez utóbbi miatt az akupunktúrás pont precíz helye mindig függ a páciens aktuális állapotától és akár két kezelés között is változhat!

Az Ötz-völgyben talált jégember lelete további specifikus bizonyítékkal szolgál arról, hogy noha az akupunktúrát Kína mentetette át a jelenkorba, azonban egy sokkal ősibb gyógyító rendszerről van szó, melyet hajdanán nem csak Keleten ismertek, hanem Eurázsia egész területén (és valószínűleg még máshol is) műveltek.

Forrás:
L Dorfer, M Moser, F Bahr, K Spindler, E Egarter-Vigl, S Giullén, G Dohr, T Kenner: A medical report from the stone age? Lancet. 1999
Albert Zinka, Marco Samadellia, Paul Gostnerb, Dario Piombino-Mascalic: Possible evidence for care and treatment in the Tyrolean Iceman. International Journal of Paleopathology. 2018
Frank Bahr, Leopold Dorfer, Sandi Suwanda: New studies on the iceman “Ötzi” with the missing link as a proof for the developement of acupuncture in europe. 2015
Marco Samadellia, Marcello Melisc, Matteo Miccolic, Eduard Egarter Vigld, Albert R. Zinka: Complete mapping of the tattoos of the 5300-year-old Tyrolean Iceman. Journal of Cultural Heritage. 2015
Ice Age acupunkcure? Acupuncture today. 2000

A magyar népi orvoslás és az akupunktúra II.

Posted on by hardy.vajk

Magyar Népi Orvoslás = MNO
Kínai Orvoslás =KO
A népi orvoslásban vezérfonálként Dr. Oláh Andor munkáit vettem alapul.

A Magyar Népi Orvoslás didaktikus szempontú vizsgálata során két nagy csoportba sorolhatjuk a betegségeket okozó tényezőket: fizikai kórokok és metafizikai kórokok.

A fizikai kórokozók: – tisztátalan Vér („megtört Vér”, „sárvér”, „öreg Vér”)
                               – rossz emésztés („gyenge a gyomra”)
                               – megerőltetés
                               – csömör
                               – férgek (beleértve a senyvesztő állapotokat is („féreg rágja”))
                               – kihűlés, meghűlés, hideg láb,
                               – sérülések

Metafizikai kórokozók: – ijedés
                                    – bánat
                                    – megkívánás
                                    – rontás, átok
                                    – szemmel verés
                                    – Szél             

  • „A jó gyomor mindent megőröl!” – A magyar népi hagyományok szerint, ha az embernek jó a gyomra, akkor a betegségek elkerülik. A KO szerint a Gyomor-Lép szervek az emésztésért és a Szerzett javainkért felelősek. A Föld elemhez és a Központhoz tartoznak. Egy jól működő Gyomor szinte bármit megemészt, amit belerakunk („még a vasszöget is”), azonban ha hosszabb ideig etetjük szeméttel (pl. finomított ételek, adalékanyagok, tartósítószerek), úgy előbb-utóbb kimerül, s akkor már hiába próbáljuk kímélni, nem lesz egyszerű dolgunk, hiszen a Központunkat kell újra egyensúlyba hoznunk. Sajnos ez manapság nagyon gyakori jelenség, s az sem véletlen, hogy akupunktőrként a Földhöz tartozó szerv Föld pontját olyan gyakran kezeljük (Gy36 – Zu San Li).
  • A MNO egyik szóhasználata a „sárvér”, mely ödémákat, duzzanatokat, rheumatikus panaszokat, csomókat, sárgaságot is jelöl. A KO fogalomrendszerében leginkább a Nedvességgel azonosítható.
  • A Szélről a MNO így vélekedik:
    – mint kórokozó: minden betegség oka („szépaszonyok fújása”, „szélférgek a levegőben”, „szélütés”) – a KO nagyjából ugyanezt állítja, ha a külső eredetű megbetegedésekről van szó: a Szél az, amelyik a 6 Külső Ártás (Szél, Hőség, Kánikula, Nedvesség, Szárazság, Hideg) közül a legkönnyebben okoz betegséget, illetve megkönnyíti a többi kórtényező számára a szervezetbe való bejutást.
    – mint minden jelenség hátterében álló mozgató erő a keleti Qi fogalmához hasonló
    – jelentheti a Lelket, mely folyamatosan ki van téve a különböző pszichés széljárásoknak, áramlatoknak
  • A betegségek fő lelki okai a MNO szerint a bánat, az őrlődés, az ijedés, a megkívánás és a rontás/átok. Mindez jól párhuzamba vonható a KO yin szerveihez tartozó fő érzelmekkel az alábbi táblázat szerint. Az adott érzelem túlzása a hozzá tartozó Szervet meríti, gyengíti. Hasonlóan kóros az érzelmek elfojtása, nem megfelelő megélése is.
  • A MNO jól ismeri betegség okként a megerőltetést, mely az életvitelszerű, erős fizikai, illetve monoton igénybevételt jelenti (robotolás látástól vakulásig, aratási munkák, földmunkák, stb.). A kórtényező miatt a beteg gyakran „megtörtnek”, „összetörtnek”, kifejezetten fáradtnak érzi magát egyéb tünetei mellett. A KO-ban is gyakori kórtényezőt Lao-nak hívják, mely túlhajszoltságnak, terheltségnek fordítható, s életerőnk legtöbb aspektusát (Esszencia, Yin, Yang, Vér, Qi, stb.) erősen lemeríti. Pl. élsportolóknál nemegyszer előfordul, hogy a versenyszerű életvitel miatt sok Yang kerül felhasználásra, mely miatt a versenyévek utáni időszakban Vese Yang hiányos állapot alakul ki.
  • A MNO-ban szintén gyakori kórság a „csömör”, mely jelentheti az emésztőrendszer enyhébb-súlyosabb megrekedését, de tágabb értelemben egyéb pangásos megbetegedéseket is jelezhet. A KO-ban a Pangás szintén dobogós helyen áll a kóros állapotokat illetően. A MNO a csömörre többek között sós-ecetes kenést ajánl, melynek a KO is puhító és oszlató hatást tulajdonít. Ráadásul a MNO a fájdalmakra is sokszor sós-ecetes kenést ajánl, a fájdalom a KO szerint nem más, mint Pangás.
  • A „hűlés” és a „hideg láb” fontos kezelendő állapot a MNO szerint és gyakori diagnosztikus tényező a KO-ban is, mely többek között a Vese, ill. a Lép Yang hiányára utalhat. Egyik a veleszületett, a másik a szerzett javaink forrása, így a hideg láb komolyan veendő. A megfelelő keringés helyreállítása végett ált. melegítést igényel (pl. meleg lábfürdők, meleg sóra állni, moxa, stb.).

(folyt. köv.)

Kányazsombor (Alliaria petiolata)

Posted on by hardy.vajk

Etimológia:

  • Népi nevei: hagymalapu, hagymázfű, fokhagymaszagú fű, angol neve garlic mustard („fokhagymás mustár”)
  • Latin neve: Alliaria = hagymaszerű;
    petiolata = lábacskás, azaz a levelek szárral kapcsolódnak a növény központi szárához
  • Magyar neve: Kánya = sasnál valamivel kisebb ragadozó madár, röpképén jól megfigyelhető, hogy a fecskékhez hasonlóan farka villásan elágazó. Magyarországon a barna kánya és a vörös kánya őshonos. Veszélyeztetett faj.

    Zsombor = bölény. Az európai bölény hajdanán Közép-Európa szerte hatalmas csordákban legelészett, vándorló életmódjával fontos szerepet töltött be az ökoszisztémában. Mára azonban szintén veszélyeztetett fajjá vált.

A kányazsombor neveiből több tanulság is levonható. Fiatal leveleinek jellegzetes íze és illata fokhagymára, mustárra emlékeztet, ami nem kirívó, révén, hogy a keresztesvirágúak családját erősíti (akárcsak pl. a mustár, torma, káposzta, brokkoli, retek, karfiol, karalábé). A család egyik jellegzetessége a kén tartalmú vegyületek termelése, melyek közül a pl. a tiocianátok nagyobb mennyiségben gátolhatják is a pajzsmirigy jód-felvevő képességét (ezen hatás elérésére az egész konyhakert keresztesvirágú állományát le kéne legelnünk, tehát a veszély nem igen fenyeget…). A csípős ízvilág és a kén jelenléte Yang jellegről árulkodnak. 

A másik tanulság a magyar elnevezésben rejlik, mely az ember becsvágyáról ad számot, s jól mutatja, hogy milyen szélsőségekhez vezethet az, ha az ember a Természet fölé képzeli magát, s elfelejti, hogy mi inkább annak részei vagyunk. Amíg a kányát és az európai bölényt majdnem sikerült kipusztítani, addig az Európában őshonos kányazsombort az Amerikai kontinensre behurcolva („jó lesz az mustár pótléknak” – mondta az egyszeri telepes) jelenleg ott invazív fajként van számon tartva, melyet minden elképzelhető módon próbálnak irtani. Hasonlóan, mint nálunk az Amerikából behurcolt parlagfüvet. A kártevőit ugyanis nem vitték magukkal, s az amerikai lepkefajok hernyói, ehhez finnyásak, nemigen kedvelik a „fokhagymás mustár” ízt…

Vörös kánya
Európai bölény

Növénytani tulajdonságok:
Üde erdőkben, patakparti társulásokban, bolygatott, nitrogéndús talajokon terem előszeretettel. Kétnyári növény, mely áprilisban kezd virágozni, akkor, amikor a Tavasz kezdő lökése már megvolt, s a zöld levelek szinte „berobbannak” a Természetbe, friss, üde és dús vegetációt létrehozva. Ez az az időszak, amikor a Kos a Bikába vált át, s lévén ilyenkor virágzik, a növény is magán viseli az említett erők jegyeit (pl. levele vese v. szív alakú, de a levélszél háromszögletűen fogazott; főgyökere a talaj alatt közvetlenül enyhén S alakot vesz; termése kis dárdákhoz hasonló hosszú, ég felé álló becő, míg virága apró és patyolat fehér; gyökerei más növények és gombák fejlődését gátló anyagot bocsát ki, míg levelei számos európai lepkefajnak kedvence, köztük a káposztalepkéé is).

Kedvenc lelőhelyén, egy üde akácos erdőben (háttérben tyúkhúr tenger)

Népi használata:

  • Fertőtlenítő hatása miatt leveleit a bőr és szájnyálkahártya sebeire használták borogatásként és öblögetőként (a fokhagymával ellentétben nem okoz tartós szájszagot 🙂 ). Ekcéma jellegű nedvedző bőrterületekre is használatos.
  • Légúti tünetek esetén gyökere használható, tormához hasonló étkezési-, ill. gyógykrém készíthető belőle, mely külsőleg és belsőleg is alkalmazható. A csípős íz a kínai orvoslás szerint a Tüdőhöz kapcsolható, annak Qi-jét táplálja, valamint szétszóró hatása (gondoljunk csak arra, amikor egy kanál erős tormát beveszünk a szánkba…) segíti a Felszínt a kórokozó külső behatásokkal szemben.
  • Emésztés kapcsán kialakult pangások (pl. puffadás, „megült” az étel a gyomorban) esetén is jól hat. Ez szintén a szelíden szétszórás számlájára írható.
  • Jellegzetes aromája miatt féregűzőként is alkalmazták, főként magját és gyökerét.

Gyógyszerkép (Jan Scholten nyomán):

  • Képtelen kommunikálni nyelvértési problémák miatt (értetlenkedéstől a sensoros aphasiaig)
  • Vonzza a korrupció és a kárhoztatás témája, képtelen kikerülni hatásuk alól
  • Korrupt légkör, melyből nem tud kiszállni, cinkosai ezt nem engedik
  • Képtelen felbontani egy számára kedvezőtlen megegyezést, fél a következményes kigúnyolástól
  • Fizikai tünetei rosszabbodnak a levegőszennyezéstől, erős allergiák
  • Vérmérgezés
  • Hideg és emésztetlenség érzete a gyomorban
  • Kólikát okozó szélgörcsök
  • Köhögés, nehezen felköhöghető tapadós nyálkával
  • Kevés vizelet, ödémák
  • Alsó végtagi fekély

Érdekességek:

  • Az egész növényt megfőzve sárga színező anyagot nyerhetünk (ez mindenképpen a Föld elemre utal)
  • Egy kb. 6000 éves európai agyagtálka tartalmában is sikerült kimutatni jelenlétét, így a legrégebbi fűszernövényként van számon tartva.

Kínai orvoslás:
A fentebbiek alapján következtetéseim:

  • Íz: csípős
  • Tulajdonság: langyos
  • Meridián: Tüdő, Gyomor
  • Erősíti a Yangot; Szétszórja a Szelet a Felszínen; Szétszórja a Gyomor pangását; Megfékezi a Xie-t; Féreghajtó

A magyar népi orvoslás és az akupunktúra I.

Posted on by hardy.vajk

“A mulandó szót a gyakorlat alkímiai hőjében Valósággá kell hevíteni” – Szepes Mária

Fontos, hogy az elmélet és a gyakorlat kéz a kézben járjon. Különösen fontos ez az orvoslás területén. Az elmélet szemszögéből (dedukció): az elmélet a Természet törvényeit mutathatja be közvetlenül, melyet a gyakorlat alátámaszt. A gyakorlat szemszögéből (indukció): a tapasztalati tényekből, mint egy kirakós darabjai, juthatunk el a teljes képhez, s így a Természeti törvényekhez. Ha a két fél egymást erősíti (YIN), úgy egyre pontosabb elméletre és egyre hatékonyabb gyakorlatra teszünk szert. Ha a két fél egymástól eltérőt mutat (YANG), úgy ott valamit mindenképpen újra kell értékelni.

A magyar népi orvoslás inkább gyakorlat orientált, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne a hátterében elméleti tudás. Az egyes tájegységek hagyományai, mint egy kirakós darabjai állnak össze egésszé, illetve mutatnak rá egy olyan hagyományra, ami egy ősi, elveszett orvosi rendszert sejtet a háttérben. Dr. Oláh Andor „Újhold, új király” c. munkájában rámutat, hogy a mai népi orvoslásunk réteges szerkezetű. Legfiatalabb rétege kb. a XVI-XVII. századi európia orvoslásnak megfelelő szomatikus dogmákat tartalmazza (pl. kihűlés, megerőltetés, miazma ). Egy régebbi rétege a hippocratesi humoralis orvoslás elemeit tartalmazza (pl. vértisztítás, izzasztókúrák, piszkos folyadékok („sárvíz”) eltávolítása, stb.). A legbelső, legősibb réteg pedig leginkább a sámánisztikus hagyományokban érhető tetten (pl. betegséget okozó démoni erők („szépasszony megfújta”, „boszorkányszél”), szél, mint a kozmikus rendet fenntartó erő, garabonciások, ráolvasás stb).

Az akupunktúra (és persze értem ezalatt a Kínai Orvoslás egészét) terjedelmes tudással rendelkezik, ugyanakkor a páciens már sokszor a kezelés után (sőt, sokszor közben is…) érez pozitív/negatív változást a tüneteiben („valami megmozdult”), ami azonnali visszajelzés számomra az elméletem helyességét illetően. Így az akupunktúra az elmélet és a gyakorlat helyes arányát mutatja, köszönhetően az évezredes hagyományok többé-kevésbé folytonosságának. Ugyanakkor már a SuWen és LingShu könyveket szerkesztő (ezek a művek „akupunktúrás bibliának” számítanak) Sárga Császár is arról ír i.e. III-II. században (vagy akár még sokkal korábban…), hogy a kor orvosai kezdik elfelejteni az igaz orvoslást, s kénytelen emiatt írásba foglalni azt, nehogy elvesszen az utókor számára. Noha számos kommentár született ezen művekhez, szimbolikus nyelvezete miatt mai napig alig értjük, mit is akart mondani nekünk Huang-Di, a legendák homályába vesző Sárga Császár. Ennek ellenére, amit mégiscsak ki tudunk belőle olvasni, kellőképpen hatásosnak bizonyult. Felmerülhet a kérdés, hogy mire lenne képes egy orvos, ha az egész művet értené és alkalmazni is tudná. Emiatt mondhatjuk, hogy az akupunktúra Út (Tao, Dao, Do), mégpedig igen hosszú Út.

Összefoglalva: a Magyar Népi Orvoslás leginkább ahhoz a hajdanvolt tündöklő palotához hasonlítható, melynek köveit valamelyik sötét korban széthordták a szélrózsa minden irányába, kincseit pedig a föld rejtette magába. Minél mélyebbre ás az ember, annál több kincset lel, de ezek inkább praktikumok, melyek helyes használatához – az elveszett orvosi rendszer hiányában – kellő ráérzés igényeltetik. Az akupunktúra pedig egy tökéletesen megalkotott palotához hasonlítható, ahol az orrunk előtt lévő és csodákat rejtő 100 szobából csupán öthöz van kulcsunk, a többi 95 elveszettet meg kell keresni.

Magyar Népi orvoslás Hagyományos Kínai Orvoslás
Induktív Deduktív
Elveszett elmélet, meglévő „gyakorlati morzsák”
(praktikák, tanácsok) 		Meglévő elmélet, elveszett alkalmazási kulcsok

Lássuk, hogy a hajdani pompás palota néhány fellelt téglája hogyan illeszthető be a kínai titkos pagodába!
(folytatás köv.)